„Magyar zsidó lexikon” változatai közötti eltérés

a
→‎A lexikonról: tagolás, két link
a (→‎A lexikonról: tagolás, két link)
 
== A lexikonról ==
Az 1929-ben megjelent, 1028 oldalas munka, a ''Magyar zsidó lexikon'' a két világháború közötti lexikonkiadás egyik csúcsteljesítménye. Máig használható címszavait több nagy csoportba oszthatjuk:
* Több ezer életrajz, gyűjtőkörük szinte teljességre törekedett a zsidó vallási intellektualizmus és konfesszionális alapú társadalmi szerveződés (rabbik, hittudósok, fontosabb hitközségi vezetők) vonatkozásában, és rendkívül kiterjedt szinte az összes értelmiségi foglalkozásokatfoglalkozást képviselők (művészek, orvosok, tudósok, ügyvédek) bemutatásával,bemutatására.
* Hitközségi szócikkek, szintén rengeteg névvel és fontos helytörténeti adattal,
* A [[Zsidó vallás|judaizmus]], illetve bibliatudományok keretébe vágó (ma már nyilván részben korszerűbb szakkönyvekből ellenőrzendő) szócikkek,.
* Tematikus gyűjtések, melyek a magyar és részben külföldi tudományterületek, művészetek vonatkozásában listaszerűen tartalmazzák a zsidó kiválóságokat.
 
A szerkesztőség 1927 szeptemberében kezdte el a munkát, és a lexikon 1929-ben már megjelent. A legkiválóbb magyar zsidó tudósok részvételével, a korabeli zsidó társadalom és vallási vezetés támogatásával készült. (Az ezzel foglalkozó korabeli kritikai véleményt lásd lejjebb). A kiadvány „a magyarországi, erdélyi, szlovenszkói, vajdasági és burgenlandi zsidóság életét és munkásságát ismerteti”, köztük azokét is, akik korábban külföldre távoztak. Nemcsak „a felekezet kereteiben élők”-ről, tehát zsidó vallásúakról közöl szócikkeket, hanem a kitért személyekről is. A „Ki a zsidó?” – már akkor is erősen vitatott – kérdését azzal az informatív megoldással oldja meg, hogy az utóbbiakat csillaggal jelöli. Semmilyen módon nem foglalkozik viszont azzal, hogy valaki hívő-e, zsidónak tartja-e magát, vagy sem.
 
Nemcsak „a felekezet kereteiben élők”-ről, tehát zsidó vallásúakról közöl szócikkeket, hanem a kitért személyekről is. A „[[Ki zsidó?|Ki a zsidó?]]” – már akkor is erősen vitatott – kérdését azzal az informatív megoldással oldja meg, hogy az utóbbiakat csillaggal jelöli. Semmilyen módon nem foglalkozik viszont azzal, hogy valaki hívő-e, zsidónak tartja-e magát, vagy sem.
 
=== Internetes változata ===
A ''Magyar zsidó lexikon'' az 1970-es és 1980-as évekbeli antikvár piac egyik ritkaságának számított. 1986-ban reprint formában megjelent.
A ''Magyar zsidó lexikon'' az 1970-es és 1980-as évekbeli antikvár piac egyik ritkaságának számított. 1986-ban reprint formában megjelent. A [[2000-es évek]] elején Nagy Péter Tibor szerkesztésében elkészült egy meglehetősen kezdetleges CD-változat. [[2006]] augusztusára – a magyar elit összetételét (többek között a felekezetit) vizsgáló Karády Viktor és Nagy Péter Tibor vezette tudományos projekt feldolgozta (többek között) a ''Magyar zsidó lexikon''t is. Ennek melléktermékeként, köszönhetően a WJLF és a Hanadiv Alapítvány támogatásának, készült el az – immár sokféle mutatóval felszerelt – internetes változat is, amely először az extra.hu szerveren kapott helyet, majd a Magyar Elektronikus Könyvtárba is bekerült. Az internetes változat nem egyszerű reprint, illetve teljes szövegű újraközlés, hanem adatbázisszerűen működik. Például nemcsak önálló szócikkekre, hanem a szócikkek szövegében található nevekre is lehet benne keresni, foglalkozás- és településmutató áll rendelkezésre stb. A 2008. évi fejlesztés további keresési lehetőségeket biztosított, pl. szabadszavas keresés is lehetséges. A 2010. évi fejlesztés következtében lehetővé vált a lexikon [[Interaktivitás|interaktív]] használata, a szócikkek kommentálása, a lexikon kiegészítése. 2011-ben megkezdődött a legfontosabb mutatók papíralapú kiadása is.
 
A ''Magyar zsidó lexikon'' az 1970-es és 1980-as évekbeli antikvár piac egyik ritkaságának számított. 1986-ban reprint formában megjelent. A [[2000-es évek]] elején Nagy Péter Tibor szerkesztésében elkészült egy meglehetősen kezdetleges CD-változat. [[2006]] augusztusára – a magyar elit összetételét (többek között a felekezetit) vizsgáló Karády Viktor és Nagy Péter Tibor vezette tudományos projekt feldolgozta (többek között) a ''Magyar zsidó lexikon''t is. Ennek melléktermékeként, köszönhetően a WJLF és a Hanadiv Alapítvány támogatásának, készült el az – immár sokféle mutatóval felszerelt – internetes változat is, amely először az extra.hu szerveren kapott helyet, majd a [[Magyar Elektronikus KönyvtárbaKönyvtár]]ba is bekerült. Az internetes változat nem egyszerű reprint, illetve teljes szövegű újraközlés, hanem adatbázisszerűen működik. Például nemcsak önálló szócikkekre, hanem a szócikkek szövegében található nevekre is lehet benne keresni, foglalkozás- és településmutató áll rendelkezésre stb. A 2008. évi fejlesztés további keresési lehetőségeket biztosított, pl. szabadszavas keresés is lehetséges. A 2010. évi fejlesztés következtében lehetővé vált a lexikon [[Interaktivitás|interaktív]] használata, a szócikkek kommentálása, a lexikon kiegészítése. 2011-ben megkezdődött a legfontosabb mutatók papíralapú kiadása is.
 
Az internetes változat nem egyszerű reprint, illetve teljes szövegű újraközlés, hanem adatbázisszerűen működik. Például nemcsak önálló szócikkekre, hanem a szócikkek szövegében található nevekre is lehet benne keresni, foglalkozás- és településmutató áll rendelkezésre stb.
 
A 2008. évi fejlesztés további keresési lehetőségeket biztosított, pl. szabadszavas keresés is lehetséges. A 2010. évi fejlesztés következtében lehetővé vált a lexikon [[Interaktivitás|interaktív]] használata, a szócikkek kommentálása, a lexikon kiegészítése. 2011-ben megkezdődött a legfontosabb mutatók papíralapú kiadása is.
 
== Korabeli fogadtatása ==