„Frangepán Márton” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés
8. sor:
Fiú testvéreivel és Katalin nevű lánytestvérével együtt egy [[1416]]. január 27-én kelt dokumentumban említik először, amellyel apjuk IV. Miklós 20 000 forint kölcsön fejében élethosszig, feleségének, Garai Dorottyának adományozza [[Ozaly vára|Ozaly várát]]. {{refhely|Strčić3}} Mivel Márton az utolsó testvérként szerepel itt, feltételezhető, hogy akkoriban ő volt Miklós bán legkisebb fia. A következő forrás, melyben neve felbukkan [[IV. Jenő pápa]] [[1434]]. szeptember 22-én kelt levele, amelyben éles szemrehányást tesz a testvéreknek, amiért nem fogadták el az új zenggi püspököt.{{refhely|Frangepán|256. o.}} [[1435]]-ben részt vett egy találkozón a többi testvérével Brinjében, majd április végén [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] megparancsolta a testvéreknek, hogy Zrínyi Miklósnak adják vissza [[Szluin]] várát, vagy azt pénzt, amelyet tőle kölcsönöztek. {{refhely|Strčić2|azonos=B2}} Testvére, VI. János halála után [[1437]]. június 29-én megegyezett bátyjával, Istvánnal és többi testvérével, a [[III. Frigyes német-római császár|Frigyes herceggel]] és [[Albert magyar király|VI. Albert osztrák herceggel]] kötött szövetségről, de a megegyezésből kihagyták V. Miklóst és IV. Dujamot.{{refhely|Frangepán|291. o.}}
 
Márton azzal, hogy feleségül vette Ilonát, a lipovaci Mutina János leányát, kiterjesztette a Frangepánok uralmát a [[Száva]] és a [[Kulpa]] közötti területre. [[1439]]-ben Albert király neki adta [[Veliki Lipovec (Horvátország)|lipoveci]] és az [[Okics|okići]] uradalmak összes jövedelmét,{{refhely|Frangepán|319. o.}} [[1442]]. augusztus 24-én pedig feleségének Ilonának, valamint leszármazottainak ajándékozta apja örökségét, Lipovac, [[Jasztrebarszka]], [[Hrvatska Kostajnica|Kostajnica]] és [[Komogovina]] várait.{{refhely|Frangepán|335. o.}} Közben, [[1440]]-ben Márton gróf és testvére, István csatlakozott III. Frigyes császár és a Cillei grófok szövetségéhez. Testvére, István politikáját követve, [[1446]]-ban Márton baráti szövetséget kötött [[Cillei Frigyes|Cillei II. Frigyes]] szlavón bánnal és fiával, [[Cillei Ulrik|II. Ulrikkal]],{{refhely|Strčić2|azonos=B2}} [[1447]]-ben viszont már a Cilleiek elszánt ellenfelével, [[Hunyadi János]] magyar kormányzóval állt szövetségben.{{refhely|Frangepán|349. o.}} [[1448]]-ban [[Szerbia|Szerbiában]] Hunyadival harcolt a törökök ellen. Az 1448. október 18. és 20. között zajlott [[Rigómezei csata (1448)|rigómezei csatában]] szolgája, Mikša Ličković mentette meg a halálos veszélytől.{{refhely|Strčić2|azonos=B2}} Hunyadi veresége után visszavonult Magyarországra és 29-én már [[Pétervárad]]on tartózkodott, ahol [[Vitéz János]] váradi püspökkel, [[Garai László (nádor)|Garai László]] [[nádor]]ral, [[Újlaki Miklós]]sal, Kurjákovics korbavai gróffal és Zrínyi Péter gróffal megállapodtak Hunyadi szendrői fogságból való megváltásáról.{{refhely|Strčić2|azonos=B2}}
 
A közben megözvegyült Márton feleségül vette Dorottyát, [[Hrvoje Vukčić Hrvatinić]] herceg unokáját, Blagaji IV. Iván gróf özvegyét, aki hozományul hozta számára a boszniai Kozara és Vrbas várait.{{refhely|Hrvatska encikopedija|azonos=B1}} Az [[1449]]-es családi birtokosztás során Okić, [[Starigrad (Zengg)|Starigrad]], [[Novi vára (Lika)|Novi]], [[Bribir (Vinodol)|Bribir]], [[Kotor (Horvátország)|Kotor]], [[Bakar]] és [[Trsat]] várai kerültek hozzá. Márton, mivel gyermektelen volt vállalta, hogy minden birtokát (azokat is, amelyeket két feleségének hozományaként örökölt) rokonaira hagyja, ha leszármazottak nélkül halna meg.{{refhely|Strčić2|azonos=B2}} Ezekhez a birtokokhoz hamarosan [[Hreljin vára|Hreljin]] és [[Drivenik vára|Drivenik]] várai is csatlakoztak.{{refhely|Hrvatska encikopedija|azonos=B1}} [[1453]]-ban [[V. Miklós pápa|V. Miklós pápától]] engedélyt kért egy kolostor építésére Trsatban, amit július 12-én bullában hagyott jóvá.{{refhely|Putovima Frankopana|320. o.}} Egy [[1455]]. október 28-án Noviban kiállított okirattal jogaiban megerősítette a [[Cirkvenica|cirkvenicai]] Szent Miklós pálos kolostort,{{refhely|Putovima Frankopana|254. o.}} majd [[1462]]-ben Noviban Szűz Mária tiszteletére új pálos kolostort alapított.{{refhely|Hrvatska encikopedija|azonos=B1}} Amellett, hogy birtokain kolostorokat alapított és támogatott, [[1447]]-ben engedélyt kapott V. Miklós pápától, hogy a košljuni bencés kolostort ferences kolostorrá alakítsa. Azt is tartják, hogy kórházat alapított [[Modrus]]ban, Zenggben és Trsatban. Tetteivel elősegítette a Mária-kultusz elterjedését a horvátok körében. Mindezért a kortársak jámbornak kezdték nevezni.{{refhely|Hrvatska encikopedija|azonos=B1}} Június 27-én jelen volt [[Brinje|Brinjében]], amikor visszaállították [[Zengg]] városának apjuk, IV. Miklós idejében érvényben levő kiváltságait és határait.{{refhely|Strčić2|azonos=B2}}
14. sor:
[[1464]]. március végén jelen volt [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] budai koronázásán, április 5-én pedig átengedte a királynak az [[Una]] menti Krupa várát, valamint úgy döntött, hogy az 1449-es családi szerződéstől eltérően halála után Kostajnica, Steničnjak és Lipovac várai a királyhoz és a koronához kerülnek.{{refhely|Hrvatska encikopedija|azonos=B1}} Cserébe Mátyás megerősítette a grófot [[Skrad]], [[Bužim vára|Bužim]], Kladusa, [[Osztrovica vára (Lika)|Osztrovica]] várai, Gradac és [[Komogovina vára|Komogovina]] várkastélyai, valamint a fent említett [[Kostajnica]], [[Szjenicsák vára|Szjenicsák]] és [[Veliki Lipovec (Horvátország)|Lipovac]] várak és más horvátországi és boszniai birtokok tulajdonában. [[1466]]-ban összetűzésbe került testvérével, Istvánnal, a családi vitát Mátyás király augusztus 23-án István és fia, Bernát javára döntötte el. {{refhely|Strčić2|azonos=B2}} Mátyás [[1469]]-es cseh háborúi során a törökök megszállták Horvátországot és már a Frangepán birtokokat fenyegették, így Márton a velenceieknél keresett segítséget. A király erre úgy reagált, hogy hadvezérét, [[Magyar Balázs (hadvezér)|Magyar Balázs]]t küldte a Frangepánok ellen, aki 1469 novemberében betört Zengg városába és elfoglalta azt.{{refhely|Strčić2|azonos=B2}} [[1470]] elején Márton gróf még Noviban tartózkodott, de hamarosan testvérével, Duimmal ideiglenesen [[Velence (Olaszország)|Velencében]] keresett menedéket.{{refhely|Putovima Frankopana|51. o.}}
 
A Frangepánok között kitört újabb viszályban Mártont csellel elfogta unokaöccse, Frangepán VIII. János, aki Bertalan testvérének a fia volt. Szorult helyzetéből alattvalója, az osztrozsáci Ivan Benvenjud mentette ki, aki Márton szabadlábra helyezése érdekében elzálogosította néhány birtokát, köztük Skrad várát, így a gróf megválthatta Kostajnica várát. Ráadásul át kellett adnia Bakart és Bribirt.{{refhely|Strčić2|azonos=B2}} Trsat és Novi várait, illetve valószínűleg a vinodoli Hreljint és Drivenik városát testvére, Istvánra és felnőttkorúvá lett fiára, [[Frangepán Bernát|Bernátra]] szándékozott hagyni. [[1475]]-ben összes adományát megerősítették, amit a [[ferences rend|ferencesek]]nek és [[pálos rend|pálosok]]nak Trsatban és Noviban adott.{{refhely|Strčić2|azonos=B2}} [[1477]]-ben Mátyás királynak adta át az 1464-ben ígért várakat.{{refhely|Hrvatska encikopedija|azonos=B1}} [[1479]]-ben testvére, VII. János elfoglalta Novit és Bribirt, {{refhely|Hrvatska encikopedija|azonos=B1}} majd halálos ágyán Mátyás királyt nevezte meg birtokai örökösévé, aki [[1480]]-ban átvette Márton vinodoli birtokrészeit. 1479. október 4-én hunyt el. A [[trsat]]i ferencesek templomában temették el, amelyet ő építtetett,{{refhely|Hrvatska encikopedija|azonos=B1}} és ahol sírja ma is megtalálható.{{refhely|Putovima Frankopana|152. o.}}
 
== Jegyzetek ==