„Pénzverdék a római császárkorban” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: forrás bibliográfiai adatainak kiegészítése |
a link az első előfodulásnál |
||
1. sor:
[[Fájl:Vecchi 051 - transparent background.PNG|bélyegkép|260px|jobbra|Köztársaságkori ''as'']]
A '''császárkori [[Ókori Róma|Róma]] pénzverdéinek''' szervezetéről, működéséről keveset lehet tudni. Mindössze néhány feliratos emlék, illetve [[dombormű]]ves ábrázolás áll rendelkezésre ahhoz, hogy a pénzverde működésének fázisait legalább nagy vonalakban rekonstruálni lehessen.
A [[Római Birodalom]]ban kezdetben – hasonlóan az [[ókor]] több más államához – nem volt a szó mai értelmében vett [[pénzverés]], a [[nemesfém]]eket egyszerűen a súlyuk alapján mérték. Később a fémeket egységes tömbökbe [[öntészet|öntötték]], hogy a cserekereskedelmet ezzel is megkönnyítsék. Az első, mai értelemben vett [[érem]] szintén öntött volt, a [[i. e. 5. század|Kr. e. 5. század]]ban készült. Mintegy száz évvel később áttértek a mai értelemben vett [[pénzverés]]re, amely egyben az [[érme|érmék]] nagy tömegben való előállítását is megkönnyítette. A római
== Pénzrendszer a Római Birodalomban a császárkor idején ==
Pénzérméket [[Augustus római császár|Augustus]] korától többféle fémből, illetve [[ötvözet]]ekből készítettek, használatosak voltak arany-, ezüst, billon ([[réz]] és ezüst keveréke), bronz- és rézpénzek egyaránt. Rövid idővel Augustus után, egész pontosan [[Kr. e. 15]]-től
=== Aranypénzek ===
34. sor:
:quadrans = 1/4 as
E rézpénzek verése a 3. század közepére megszűnt, mivel az addigra már teljesen
[[Fájl:DiocletianusFollis-transparent.png|bélyegkép|Diocletianus follisa]]
Diocletianus pénzreformja alatt vezették be az új bronzpénzfajtát, a follist, amelynek átmérője kb. 26–27 mm, súlya 10 gramm körül volt. A follis jelentése [[latin nyelv|latinul]] zsák, ami arra utalhat, hogy a nagyobb kifizetésekkor zsákkal mérték. Eredetileg vékony ezüstbevonat is volt rajtuk, de ez hamar lekopott. A 4. században a follist redukálták, Nagy Konstantin és fiai uralma alatt egészen kis bronzpénz lett belőle, mintegy 15 mm átmérővel. A follison kívül még kisebb értékű bronzpénzek is készültek, a „kicsi” és a „még kisebb” bronzok. Ezek közé tartozott a denarius communis. Átszámítási arányuk:
52. sor:
'''Medaillon''', mindhárom fémből, aranyból, ezüstből és bronzból is készülhettek. Nem voltak forgalmi pénzek, leginkább valamely ünnepélyes alkalomra, illetve kitüntetésképp készültek. A bronzveretű darabok sestertiusnál nagyobbak.
'''Tessera''', [[magyar nyelv|magyarul]] „bárca” vagy „jegy” lehetne a neve. Kemény anyagból, így fémből is készültek, rendszerint
'''Kontorniát''', ezek az [[érem|érmek]] a bronzmedaillonokhoz hasonló nagyságban készültek, főként a 4. században. Az előlapon rendszerint a császár, vagy valamely híres költő, író mellképe található, a hátlapon többnyire [[mitológia]]i jelenet, cirkuszi kép vagy kocsiverseny van. Minden valószínűség szerint nem hivatalos, hanem magán rendeltetésű veretek.
| |||