„Romániai magyarok” változatai közötti eltérés

* A [[moldvai csángók]] a [[Moldva (régió)|Moldvában]] élő [[magyar nyelv]]ű népcsoport tagjai, akik [[vallás]]i szempontból a moldvai [[Római katolikus egyház|katolikus]] lakosság részét alkotják. Számuk ma 62&nbsp;ezer körülire tehető, ami a moldvai katolikusoknak mintegy egynegyede (25,8%-a).<ref>A moldvai román anyanyelvű katolikusok jó részének ősei szintén az egykori magyar lakosság között keresendők.</ref>

Az [[1966]]-os népszámlálás adatai szerint [[Erdély]]ben 1 626 000 magyar anyanyelvű élt (azaz a népesség 27%-a), míg [[Moldva (régió)|Moldvában]] csupán 9516 fő vallotta magát magyarnak, ami jelzi, hogy a még meglévő magyar anyanyelvű csángókat románnak írták be. Ugyanebben az esztendőben megjelent a középfokú szakoktatást szabályozó törvényrendelet, mely nem tett említést a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról, tehát a szakoktatás csakis román nyelven folyhatott. Egyes magyar iskolákat átalakítottak, hogy az új román nyelvű szaklíceumok számára teret biztosítsanak.

[[1977]]. január 5-én népszámlálást tartottak melyek eredményeit csak megkésve és meghamisítva hozták nyilvánosságra [[1989]] után. A népszámlálás eredményei szerint az országban 1 670 568 magyar nemzetiségű lakos élt. A népszámlálás adatait a magyar és a nemzetközi statisztikusok és a szélesebb közvélemény egyaránt manipuláltnak, meghamisítottnak tartotta. Jól mutatja ezt, hogy [[Moldva (régió)|Moldvában]] a népszámlálás szerint 3813 magyar nemzetiségű lakos élt, ha azonban ebből a számból levonjuk az [[Erdély]]től [[1950]]-ben közigazgatásilag Moldvához csatolt [[Gyimesbükk]] mintegy 2800 fős magyar nemzetiségű lakosságát, valamint az ezer lélekre tehető [[református]] vallású magyar diaszpórát, kiderül, hogy a statisztikusok – nyilvánvalóan pártutasításra – a tulajdonképpeni [[csángók|csángó-magyarokat]] teljesen eltüntették.

A magyarság eloszlása Romániában elsősorban történelmi okokra vezethető vissza. Nagy tömbben élnek [[Erdély]] belső peremén ([[Székelyföld]]ön), valamint a [[Partium]]ban illetve [[Moldva (régió)|Moldvában]] ([[csángók]]). Az erdélyi nagyvárosokban a tömeges betelepítések és a városok elrománosítására tett kísérletek következtében arányszámuk alaposan csökkent (például [[Kolozsvár]], ahol ma több mint 65 ezer magyar él, csak 19,42%-on áll a [[2002]]-es népszámlálási eredmények alapján. A magyarok többséget két megyében ([[Hargita megye]] és [[Kovászna megye]]) alkotnak, ezen felül a jelentős számban élnek [[Maros megye|Maros]], [[Szatmár megye|Szatmár]], [[Bihar megye|Bihar]], [[Kolozs megye|Kolozs]] és [[Szilágy megye|Szilágy]] megyékben. A többi erdélyi megyében a magyarság aránya 10%-nál kisebb, míg a [[Kárpátok]]on-túli megyékben 1% alatt van. A magyar lakosság nagy része a központi fejlesztési régióban tömörül (több mint 30%). Az északnyugati fejlesztési régióban a magyarság aránya 21,3%. A többi régióban a magyarság aránya nem éri el az 1%-ot.<ref name="auto_mKLtwecMth1AHGFw9n+agQ">{{cite web |url=http://www.recensamant.ro/ |title=Analiza datelor preliminare |accessdate=2008-06-19 |format=.pdf |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100208235230/http://www.recensamant.ro/# |archivedate=2010-02-08 }}</ref>

*[[Moldva (régió)|Moldvában]] a [[csángók]] elsöprő többsége római katolikus vallású. Közülük ma már nagyon kevesen vallják magukat magyar nemzetiségűnek, de negyedük ma is magyarul beszél. A vallásgyakorlás nyelve ugyanakkor, a [[Jászvásári római katolikus egyházmegye|jászvásári püspökök]] több évtizedes elrománosító egyházpolitikájának következtében is, kizárólag a román (mára már a magyar nyelvű énekek és imák is kiszorultak a moldvai katolikus templomokból, a püspökség kizárólag a gyónást engedélyezi anyanyelven, illetve temetések alkalmával megtűrik a magyar nyelvű énekeket is). Ha a csángók "rejtőzködő" magyar ajkú csoportjait is a romániai magyarsághoz számoljuk, a romániai magyar katolikusság száma megközelíti a protestánsokét.