„Palsa” változatai közötti eltérés

A palsák kialakulása kis felszíni rendellenességekkel kezdődik egy [[mocsár|sásos mocsárban]]. Már egészen kis kiemelkedés is befolyásolja a hó összegyülemlését, innen a havat lefújja szél vagy lecsúszik, és az alacsonyan fekvő mélyedésekben gyűlik össze, így a magasabb pontokon kevesebb hó marad. Mivel a hó szigetelő takaróként működik, ezek a magasabb részek hidegebbek lesznek, a hideg behatol ide, és jégmagok alakulnak ki bennük. Ahogy a jég képződik, kitágul, és még magasabbra tolja a buckát, ezáltal még kevesebb hó marad rajta, és még hidegebb lesz, így a palsa képződése egy öngerjesztő folyamat.

Mivel a szigetelő száraz [[tőzeg]] miatt a jégmag nyáron sem olvad el, évekig, akár évszázadokig tud növekedni.

Ahogy nő a palsa magassága, a vízelvezetése javul, a felszín szárazabbá válik, ezután [[Zuzmók|zuzmóvegetáció]] jelenhet meg rajta. Sok zuzmó fehér vagy halványszürke, ezek visszaverik a fényt és hűvösen tartják a palsát nyáron. Idővel [[törpecserje|törpecserjék]] váltják fel a zuzmókat, amelyek sötétebb színűek, több hőt nyelnek el a napsugárzásból. Ez és a halom növekvő magassága a felszíni talaj [[Erózió (geológia)|erózió]]<nowiki/>jához vezet, ami által előbukkan a fő alkotó tőzeg. A tőzeg sötétebb színű, még több hőt vesz fel, ez pedig a jégmag elolvadását eredményezi. A mag elég gyorsan összeomlik, és egy nyílt vízmedence marad a helyén, elérhetővé válik hogy a sásfélék újrakolonizálják, és az egész folyamat kezdődik elölről.