39 666
szerkesztés
a (ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján) |
|||
Az [[1920-as évek]]től kezdődően a jugoszláv építészek az építészeti [[modernizmus]]t szorgalmazták. A volt jugoszláv városok közül Belgrádban található meg a modernista építmények legnagyobb koncentrációja.<ref>{{Cite journal|last=Đorđević|first=Zorana|date=2016|title=Identity of 20th Century Architecture in Yugoslavia: The Contribution of Milan Zloković|url=https://journals.cultcenter.net/index.php/culture/article/download/279/241/|journal=Култура/Culture|volume=6}}</ref><ref name=":3">{{Cite journal|last=Babic|first=Maja|date=2013|title=Modernism and Politics in the Architecture of Socialist Yugoslavia, 1945-1965|url=https://digital.lib.washington.edu/researchworks/bitstream/handle/1773/23716/Babic_washington_0250O_11912.pdf?sequence=1|journal=University of Washington}}</ref> A [[Dragiša Brašovan]] által tervezett belgrádi Légierő Parancsnokság épülete a város egyik legnagyobb, két világháború közötti modernista épülete.
A [[második világháború|II. világháború]] után Jugoszlávia rövid kapcsolata a kommunista [[keleti blokk]]kal a [[szocialista realizmus]] rövid időszakát nyitotta meg. A kommunista modellen belüli központosítás a magán építészeti gyakorlatok felszámolásához és a szakma állami ellenőrzéséhez vezetett. Ebben az időszakban a kormányzó Kommunista Párt a [[modernizmus]]t „polgári formalizmusként” ítélte el.<ref>Vladimir., Kulić (2012). Modernism in-between : the mediatory architectures of socialist Yugoslavia. Jovis Verlag. {{ISBN
=== Zene és tánc ===
|