„Balogh Mária (újságíró)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a belső hivatkozás jav AWB |
|||
7. sor:
==Életpályája==
{{idézet 3|Értettem és értek az emberek nyelvén, kérdezni és beszélni.<ref>[https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarIfjusag_1988-1/?pg=197&layout=s Magyar Ifjúság, 1988. január 29. (32. évfolyam, 5. szám) Riporter kerestetik]</ref>|Balogh Mária|75%|center|rquote= 6}}
Munkáscsaládból származik, édesapja Csepelen volt vasöntő, édesanyja gyári munkás. A közösségért felelős gondolkodást, magatartást, és a szociális érzékenységét otthonról hozta magával. Két testvérét korán elveszítette, az egyik szívbetegen született, a másik agyhártyagyulladásban halt meg 1944 telén. A csepeli
{{idézet|1958-ban egy főnök, a pesti központból lelátogatva odavetette: – Hé kislány, hamarosan indul a televízió, magának ott lenne a helye! – Nem sokkal később összecsomagoltam hát, és felvonatoztam Budapestre. Beállítottam a rádióban ehhez az emberhez, hogy itt vagyok, maga mondta! Nagyon elképedt, hogy ez nem így működik. Ha a pécsi rádiótól nem úgy jövök el, ahogy, akkor rögtön vissza is fordulok – de a büszkeségem nem engedte. Maradtam és elkezdtem a rádiónál riportocskákért koldulni, de alig valamit kerestem. Az albérletemben fűtésre nem futotta, így a napokat a Bajza utcában, az újságírók klubjában töltöttem. Nagy élet volt ott akkoriban.<ref>[https://www.feol.hu/vezeto-hirek/balogh-maria-eletut-szekesfehervar-interju-2277865/ Balogh Mária – Bizonyos szempontból a Paradicsom nekünk Fehérvár]</ref> Odajött hozzám egy ismeretlen ember, hogy hogy vagyok. Elkezdtem vele kiabálni, hogy engem felbolondítottak Pestre, ahol senki sem segít. Egy hét múlva hívattak, mint kiderült, hogy akivel ordítoztam, az felelt a pártközpontban a sajtóért. Így lett állásom a televíziónál.<ref>[https://femina.hu/hazai_sztar/balogh-mari-meghalt/ Elhunyt a Magyar Televízió első női riportere: Balogh Mária 85 évesen, hosszú, súlyos betegség után távozott – Femina]</ref>}}
1959-től volt a [[Magyar Televízió]] munkatársa, ő volt az első női tévériporter. A televízióban először a nőkről készített műsorsorozatot, amelynek címe Lányok-asszonyok volt. Riportjainak állandó visszatérő témái az egyszerű emberek sorsával, problémáival foglalkoztak. Legendás televíziós műsorában, – amelynek címe Ebédszünet volt, – a riportalanyai, a saját környezetükben beszélhettek a közszolgálati televízió nyilvánosságán keresztül, a hétköznapi életüket, munkájukat érintő gondjaikról, problémáikról. Készített riportokat híres emberekkel művészekkel is, például [[Jurij Alekszejevics Gagarin|Gagarinnal]], [[Jókai Anna|Jókai Annával]] és [[Várkonyi Zoltán (színművész)|Várkonyi Zoltán]]nal.
|