„Rábia l-Adavíja” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a [061] <ref> hibás központozással AWB
a latin betűs írás balról jobbra halad, a születési dátum van elöl (baloldalt), a halálozási hátul (jobboldalt), egyéb javítások
3. sor:
{{iszlám}}
 
'''Rábia l-Adavíja''' ('''Rábia l-Adavíja l-Kaszíjja''' , [[Arab ábécé|Arabarab írással]]: رابعة العدوية القيسية) (714‭714/717/718 801) [[baszra]]i születésű [[Iszlám|muszlim]] nő, korai [[Szúfizmus|szúfi]] misztikus. Úgy vélte, Istenhez a szeretetén keresztül vezet az út. Bár nem ő volt az első, aki ezt vallotta, de magatartásával és feltétlen odaadásával szúfik nemzedékét inspirálta évszázadokon át. Elzárkózott mások közeledésétől, megvetette a ragaszkodást a világi dolgokhoz, nem tartotta fontosnak a [[Kába szentély|kába]], sőt [[Mohamed próféta|Mohamed]] tiszteletét sem, mindent alárendelt Istenhez való ragaszkodásának. Hamisnak tartotta azok vallási buzgóságát, akik csak a végítélet eljövetele miatt félik istent. A legenda szerint számtalan muszlim tudós kérte ki véleményét és tartotta példaképének.<ref name="bad" >{{opcit |n=Abdel Rahman Badawi |c=Rabia Al-Adawiyya, Martyr of Divine Love |k= |f= |o=}}</ref> Ahogy az életéről szóló hagyományok, úgy a tanításai nagy részét is legendák alkotják, amelyeket az idő távlatából már alig lehet megkülönböztetni a hiteles információktól.<ref name="ei"/>
 
A szúfi misztika fejlődésében ő a három legismertebb baszrai misztikusnő egyike, a másik kettő [[Muadha l-Adawíja]], az „aszkéta” illetve [[Umm ad-Darda]]. Halála után egy évszázaddal neve már megjelent az írott forrásokban, és azóta is folyamatos a jelenléte a misztikus iszlámban. Ma is, közel tizenkét évszázaddal a halála után tudósok érdeklődésének középpontjában áll, a szúfizmus iránt érdeklődőktől kezdve azokig, akik a nők iszlámban betöltött szerepét kutatják.<ref>Ford, H. A. (1999). Hierarchical Inversions, Divine Subversions: The Miracles of Râbiʿa al-ʿAdawîya. Journal of Feminist Studies in Religion, 15(2), 5–24. http://www.jstor.org/stable/25002363</ref>
 
==Élete==
 
A hagyomány szerint 714-ben vagy 717–718-ban szegény családban született, és 801-ben, Bászrában halt meg, a városon kívül temették el. Gyermekkorában elrabolták és eladták rabszolgának. Lehetséges, hogy ''[[kajnát]]'' (énekes rabszolganőt) is csináltak belőle, de odaadása, Istenhez való ragaszkodása biztosította számára a szabadságot, így elzárkózhatott a külvilágtól, . Cölibátust fogadott és magányban élt. Először a sivatagba ment önkéntes száműzetésbe, majd Bászrába, ahol számos tanítványt és követőt gyűjtött maga köré, olyanokat, akik tanácsért vagy imáért jöttek hozzá.<ref name="ei">{{cite book|author=Margaret Smith|title=Encyclopedia of Islam, 2nd ed., Vol. 8, "Rābiʻa al-ʻAdawiyya al-Qaysiyya"|year=1995|publisher=Brill|pages=354–56|isbn=90 04 09834 8}}</ref>
 
Már életében csodákat meséltek róla, akárcsak más muszlim szentekről. Például vendégei számára csodával biztosította az élelmet, ugyanígy maga is így menekült meg az éhezéstől. Egy teve, amely elpusztult, amikor zarándoklaton volt, feléledt, hogy használhassa őt, vagy máskor a lámpa hiányát az a fény pótolta, amely Rábia körül ragyogott. Halála napján arra kérte a barátait, hogy távozzanak a halottas ágyától, hiszen Isten követei jönnek el, ne álljanak az útjukba. Amikor azok kimentek, hallották, hogy Rábia hitvallást tesz, és erre válaszul egy hangot hallottak, amely azt mondta: ''„Te nyugodt lélek! térj vissza Uradhoz elégedetten, szívesen látva, lépj szolgái közé, és lépj a Paradicsomba” ([[Korán]], 89. szúra, 27-30)''.<ref>[[Simon Róbert]] fordítása</ref> Mások Rabia halála után álmukban látták őt, és amikor megkérdezték tőle, hogy menekült meg Munkar és Nakír, a sír angyalai elől, amikor azok választ vártak Rábiától: „Ki a te Urad?”, mire ő így válaszolt: Azt mondtam: „térj vissza, és mondd meg Uradnak: Teremtményeid ezrei és ezrei mellett sem feledkeztél meg egy gyenge öregasszonyról. Én, akinek az egész világon csak Te voltál, soha nem feledkeztem meg Rólad. Hogy kérdezheted: ki a te Urad?”.<ref name="ei"/>
50. sor:
:''Te felemeled a fátylat, hogy láthassalak Téged.''
:''Sem az egyik, sem a másik esetben nincs érdemem, de az első és a második dicsérete teljes egészében a Tiéd.''
[[Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli|Al-Ghazáli]] megjegyzi a verssel kapcsolatban: Az önző szeretet alatt az Isten iránti szeretetet értette, az Ő kegyeiért és kegyelméért, amit adott, és az átmeneti boldogságért, a hozzá méltó szeretet alatt pedig az Ő Szépsége iránti szeretetet, ami kinyilatkoztatott neki, és ez a két szeretet közül ez a magasabb és a finomabb.<ref>{{opcit |n=Al-Gazáli |c=Rewival of Religions of Sciences (Iḥyā’ ‘Ulūm al-Dīn ) |k=IV. |f= |o=462}}</ref>
 
Mint minden misztikus, Rábia is az Istennel való egyesülést kereste. Egy versében ezt írja: ''„Reményem a Veled való egyesülés, mert ez vágyam célja”'', egy másikban ''„Megszűntem létezni, és kiléptem önmagamból. Eggyé váltam Istennel, és teljesen az övé vagyok”''. Rábia tehát a róla szóló hagyományok szerint abban különbözik a korai szúfiktól, akik egyszerűen aszkéták és quietisták voltak, hogy ő igazi misztikus volt, akit lángoló szeretet ihletett.<ref name="bad" />
56. sor:
==Megjelenése a kultúrában==
 
A Rábiáról szóló történetek a középkorban a kereszténység körében is tovább éltek, azokat keresztényekkel személyesítették meg, talán a történetek szépsége és tanulságai miatt. Például az a legenda, amiben Rábia egyik kezében tüzet, a másikban vizet tart, és azt válaszolja néhány fiatalnak, akik megkérdezték tőle, hová megy: „''...az ég felé, hogy egy kis tüzet dobjak a Paradicsomba, és egy kis vizet a pokoltűzre, hogy mindkettő eltűnjön, és az emberek remény és félelem nélkül szemlélhessék Istent, mert ha nem lenne sem remény a Paradicsomra, sem félelem a pokoltűztől, akkor imádnák-e az al-Hakkot, és alávetnék-e magukat neki?”.'' Ez a szöveg, amely perzsa nyelven AfiakI (14. század ) ''Mandkib al-adrifin'' című művében szerepel, szinte szóról szóra újra megtalálható a ''Memoires du sieur dejoinville'', (Paris 1854) szöveggyűjteményben, azzal a különbséggel, hogy egy breton Yves nevű prédikátor szerzetes, akit [[IX. Lajos francia király]] (a későbbi Szent Lajos) küldött a [[Damaszkusz]]<nowiki/>ba, útközben találkozik egy öregasszonnyal, aki tüzet és vizet hordoz.<ref name="ei" />
 
Rábia félig legendás személyisége romantikus életrajzokat, zeneszámokat és két török illetőségű filmet is ihletett. Az egyik ilyen filmet, az 1973-ban bemutatott ''Rabia'' címűt Osman F. Seden rendezte, és Fatma Girik játszotta Rabia főszerepét.<ref>{{cite web|url=https://www.imdb.com/title/tt2007447|title=Rabia (1973)|website=IMDb.com|date=September 1973|access-date=5 May 2016}}</ref> egy másik török film Rabiáról, a ''Rabia, İlk Kadın Evliya (Rabia, az első női szent)'', szintén 1973-ban készült, Süreyya Duru rendezésében, Hülya Koçyiğit főszereplésével.<ref>{{cite web|url=http://www.sinematurk.com/film/5512-rabia-ilk-kadin-evliya|title=Rabia/İlk Kadın Evliya|website=Sinematurk.com|access-date=5 May 2016}}</ref>
69. sor:
*{{CitLib |url= |tit=Az Iszlám – Új történeti bevezető |aut=Carole Hillenbrandt |aut2= |ann=2016 |loc=Budapest |red=Kossuth |isbn=978963098625-0}}
* Margaret Smith, Rábi'a the Mystic and Her Fellow Saints in Islam (1928; reprint, Cambridge Cambridge University Press, 1984), 3.
*{{CitLib |url=https://archive.org/details/volume-4_202103/Volume%204/page/462/mode/2up |tit=Rewival of Religions of Sciences (Iḥyā’ ‘Ulūm al-Dīn ) |aut=Al-Gazáli |aut2=Mohammad Mahdi al-Sharif |ann=2011 |loc=Libanon |red=Dar Al-Kotob Al-llmiyah |isbn=}}
 
[[Kategória:Iszlám]]