„Portál:Klímaváltozás” változatai közötti eltérés

'''Folyamata:''' a Földre a Napból az energia rövidhullámú sugárzás formájában érkezik. A légkörbe lépő energia mennyisége kb. 1370 watt/négyzetméter évente. Amíg eljut a földfelszínre 342324 watt/négyzetméterre csökken az energia mennyisége. E beérkező energia 30%-a visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó rész (240 watt/négyzetméter) elnyelődik, melegítve a felszínt és a légkört. A legnagyobb visszaverődés a sarkokon alakul ki, ahol a felszínt hó és jég borítja, és a napsugarak beesési szöge nagyon alacsony. Az elnyelt energia (240 watt/négyzetméter) infravörös sugárzás formájában távozik, így melegítve a légkört, de közben az elnyelő felületek lehűlnek. A Föld által elnyelt és a világűr felé kisugárzott energia évi mérlege nulla. Ha ez nem így lenne, a Föld hőmérséklete szakadatlanul növekedne. Ekkor jön létre az üvegházhatás jelensége. Az üvegházhatású gázok egyfajta falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr közt, visszaverve a „világűrbe szánt” plusz energiát, vagyis melegedést okozva. Összegezve átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földfelszínről érkező hősugárzást. [[Üvegházhatás|''Tovább a teljes szócikkhez…'']]