Wikipédia

„Ménhárd” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
demo
a javítások & átrendezések
25. sor:
|weboldal =
}}
'''Ménhárd''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Vrbov,'' [[német nyelv|németül]] ''Menhardsdorf,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Menhardi Villa'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Késmárki járás]]ában.
 
== Fekvése ==
[[Késmárk]]tól 7 km-re délre, a Ménhárd-patak völgyében, a [[Poprád (folyó)|Poprád]] mellett fekszik.
 
== Története ==
A község területén már a [[kőkorszak]] óta laktak emberek. Ezt bizonyítják azok a cserépmaradványok, melyek az [[újkőkorszak|újkőkor]]ból, hozzávetőlegesen az [[i. e. 4. évezred]]ből származnak. A falutól délkeletre, a Horné-patak jobb partján emelkedő Dubovy-háton mintegy 3000 m² területen a [[3. század|3]]. – -[[4. század]]ból származó késő római kori település nyomaira bukkantak. A leletekből látható, hogy már ebben az időben vaskohók, vasfeldolgozó műhelyek működtek ezen a vidéken. Szlovák történészek feltételezik, hogy a települést már a [[tatárjárás]] előtt is [[Szláv népek|szlávok]] lakhatták.
Szlovák történészek feltételezik, hogy a települést már [[tatárjárás]] előtt is [[Szláv népek|szlávok]] lakhatták. A [[12. század|12]]. – [[13. század]]ban jelentős német betelepítések történtek, ekkor alakult ki a település német jellege. Először 1251-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király oklevele említi ''"Webrew"'' néven. Az ezt követő időszakban ''"Werbew, Verben, Berben, Virbo"'' alakban fordul elő írott forrásokban. [[1268]]-ban említik először ''"villa Menardi"'' néven, mely a község magyar és német nevének alapja lett. [[1271]]-ben, amikor a szepességi németség széleskörű kiváltságokat kapott Ménhárd is részesült ezekben és szabad városi rangra emelkedett. [[1317]]-ben ''"Vila Meynhardi quae Virbo appelatur"'' néven említi oklevél. A templom védőszentje [[Szent Szerváciusz]] volt. [[1412]]-ben a [[Lengyelország]]nak elzálogosított városok közé került, csak [[1772]]-ben került vissza [[Magyarország]]hoz. [[1556]], [[március 31.|március 31-én]] súlyos tűzvész pusztított, melyben mivel a házak zömmel fából épültek az egész város leégett. A pusztításnak 14 polgár esett áldozatul. [[1580]]-ban újabb tűzvész tört ki. A [[16. század]]ban itt is hódított a reformáció, mely gyökeret vert a német lakosság körében. A [[17. század]] második felében kibontakozó ellenreformáció hatása ellenére még [[1700]]-ban is mindössze 10 katolikus volt a településen 468 evangélikussal szemben.▼
Az evangélikusok csak [[1694]]-ben építették fel első templomukat, ekkor még fából. A lakosság száma 6-700 körül mozgott. Lakói mezőgazdaságggal, állattartással foglalkoztak. [[1747]]-ben a családok száma 105 volt. [[1784]]-ben felépült az új evangélikus templom, [[1792]]-től már két evangélikus iskola is működött Ménhárdon. 1772-ben a katolikus templomot is barokk stílusban építették át.
[[1828]]-ban 1380 lakosa volt, akik a mezőgazdaságon kívül főként gyümölcstermesztéssel, [[égetett szesz|szeszfőzéssel]], kézművességgel, ezen belül főként szűcsmesterséggel foglalkoztak.▼
 
▲Szlovák történészek feltételezik, hogy a települést már [[tatárjárás]] előtt is [[Szláv népek|szlávok]] lakhatták. A [[12. század|12]]. – -[[13. század]]ban jelentős német betelepítések történtek, ekkor alakult ki a település német jellege. Először 1251-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király oklevele említi „''"Webrew"''” néven. Az ezt követő időszakban „''"Werbew''”, „''Verben''”, „''Berben''”, „''Virbo"''” alakban fordul elő írott forrásokban. [[1268]]-ban említik először „''"villa Menardi"''” néven, mely a község magyar és német nevének alapja lett. [[1271]]-ben, amikor a szepességi németség széleskörű kiváltságokat kapott, Ménhárd is részesült ezekben és szabad városi rangra emelkedett. [[1317]]-ben „''"Vila Meynhardi quae Virbo appelatur"''” néven említi oklevél. A templomTemplomának védőszentje [[Szent Szerváciusz]] volt. [[1412]]-ben a [[Lengyelország]]nak elzálogosított városok közé került, csak [[1772]]-ben került vissza [[Magyarország]]hoz. [[1556]], [[március 31.|március 31-én]] súlyos tűzvész pusztított, melyben – mivel a házak zömmel fából épültek – az egész város leégett. A pusztításnak 14 polgár esett áldozatul. [[1580]]-ban újabb tűzvész tört ki. A [[16. század]]ban itt is hódított a reformáció, mely gyökeret vert a német lakosság körében. Az evangélikusok csak [[1694]]-ben építették fel első templomukat, ekkor még fából. A [[17. század]] második felében kibontakozó ellenreformáció hatása ellenére még [[1700]]-ban is mindössze 10 katolikus volt a településen 468 evangélikussal szemben. A lakosság száma 6-700 körül mozgott. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. [[1747]]-ben a családok száma 105 volt. [[1784]]-ben felépült az új evangélikus templom, [[1792]]-től már két evangélikus iskola is működött Ménhárdon. 1772-ben a katolikus templomot is barokk stílusban építették át.
Vályi András szerint ''"MENYHÁRDT. Menharsdorf. Verbo. Egy a’ Szepességi 16 Városok közzűl, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Kézsmárkhoz nem meszsze, Ispotállya is van, határja szoross, földgyének 3/4 része tsupán zabot terem, réttyének fele termékeny, de az áradások járják."''<ref>{{Vályi}}</ref>▼
 
▲A 18. század végén [[Vályi András]] így ír szerintróla: „''"MENYHÁRDT. Menharsdorf. Verbo. Egy a’ Szepességi 16 Városok közzűl, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Kézsmárkhoz nem meszsze, Ispotállya is van, határja szoross, földgyének 3/4 része tsupán zabot terem, réttyének fele termékeny, de az áradások járják."''”<ref>{{Vályi}}</ref>
 
▲[[1828]]-ban 1380 lakosa volt, akik a mezőgazdaságon kívül főként gyümölcstermesztéssel, [[égetett szesz|szeszfőzéssel]], kézművességgel, ezen belül főként szűcsmesterséggel foglalkoztak.
 
[[Fényes Elek]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „''"Menyhárd Menhardi Villa, Menhardsdorf, város, Szepes vmegyében, ut. posta Késmárktól délre 1 órányira: 208 kath., 1178 evang. német lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Gyolcs-szövés. Pálinkafőzés. Erdejében jó izű szarvasgomba találtatik."''”<ref>{{Fényes}}</ref>
 
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Szepes vármegye]] [[Késmárki járás]]áhozjárásához tartozott.
 
==Népessége==
47 ⟶ 48 sor:
2001-ben 1193 lakosából 1108 szlovák volt.<ref>{{Cite web |url=http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=104040&settlement_name= |title=Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis |accessdate=2007-08-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070927195546/http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=104040&settlement_name= |archivedate=2007-09-27 }}</ref>
 
2011-ben 1390 lakosából 1229 szlovák volt.
 
==Neves személyek==
56 ⟶ 57 sor:
* Szent Szervác temploma [[1222]]-ben épült, [[barokk stílus|barokk]] formáját a [[18. század]]ban kapta. [[1644]]-ben [[reneszánsz stílus|reneszánsz]] harangtornyot építettek mellé.
* Az [[evangélikusok|evangélikus]] templom [[1784]]-ben épült.
* A településtől délre [[1941]]-ben bővizű hőforrásokra bukkantak, melyre csakhamar kiépült fürdője és üdülőtelepe. Hét, 25-38&nbsp;°C hőmérsékletű termálvizű medencéjének vízevize különösen mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségek, valamint asztma gyógyítására ajánlott.
* A közeli halastavak horgászásra alkalmasak.
 
== További információk ==
* [https://www.obce.info/slovensko/presovsky-kraj/okres-kezmarok/vrbov/profile Községinfó]
* [http://www.menhard.sk] - '''Hotel Menhard - Szállás'''
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=7&obec=1612 Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-321496&pos_y=-1195620&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Vrbov%2C%20Ke%9Emarok Ménhárd Szlovákia térképén]
* [http://www.slovenskyraj.sk/vylety/vrbov/hu.html Ménhárd a Szlovák Paradicsom honlapján]
* [https://web.archive.org/web/20070824222125/http://www.salmotherm.sk/ A termálfürdő honlapja]
* [httphttps://www.e-obce.sk/obec/vrbov/2-historiavrbov.html E-obce.sk]
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ménhárd”