„Szentgyörgyi Márta” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor:
 
==Életútja==
Apja a polgári származású Sturm György ([[1843]]–[[18871888]]), királyi főmérnök, anyja a régi [[Zala megye|zala]]i nemesi szladovici Szladovits Rozália ([[1858]]–[[1937]]).<ref name="szladovicsrozagyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/580570|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Sturm Györgyné Szladovics Rozália}}</ref> Anyai nagyszülei szladovici [[Szladovits Ferenc]] ([[1829]]–[[1878]]) jogász, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt főhadnagy, és szentgyörgyi Horváth Flóra ([[1835]]–[[1916]]) asszony voltak; a "''Szentgyörgyi''" vezetéknevét az anyai nagyanyja nemesi előneve után vette fel. Az anyai nagyapai dédszülei szladovici Szladovits Gergely ([[1805]]–[[1880]]), jogász, [[táblabíró]], földbirtokos, és egyházasbüki Simon Mária ([[1805]]–[[1834]]) voltak; az anyai nagyanyai dédszülei szentgyörgyi Horváth Antal ([[1780]]–[[1850]]), zalai szolgabíró, földbirtokos, és bonyhádi Perczel Terézia ([[1775]]–[[1851]]) voltak. A Szladovits nagyapja révén a [[boldogfai Farkas család|boldogfai Farkas-]], a [[Sümeghy család|lovászi és szentmargitai Sümeghy-]], a [[Rosty család|barkóczi Rosty-]], valamint a [[Csapody család|zalalövői Csapody családoknak]] a leszármazottja. A szentgyörgyi Horváth nagyanyja révén a rumi és rábadoroszlói Rumy-, a nyirlaki Oszterhueber-, a királydaróczi Daróczy-, valamint a mezőszegedi Szegedy családoknak a leszármazottja.
 
1907-ben lépett a színipályára, a Népszínháznál. 1910 január havában [[Pozsony]]ból meghívták [[Nagyvárad]]ra, ahol 1914-ig játszott, itt a ''Remény''ben, a ''Gyurkovics leányok'' Micijeként, a ''Györgyike, drága gyermek''ben, a ''Bellá''ban, a ''Csöppség''ben és egyéb naivaszerepben nagy sikerei voltak. Nagyszerű tehetségének sokoldalúságát később az operettben csillogtatta. Egy ideig a Magyar Színház tagja is volt, azután elkerült [[Brassó]]ba, majd [[Kassa|Kassára]], [[Faragó Ödön]]höz. 1915. július 27-én mint vendég fellépett a [[Vígszínház]]ban, a ''Zsuzsi kisasszony'' c. operettben, sikerrel. 1916. június havában a Vígszínház tagja lett, onnan a [[Belvárosi Színház (1917–1951)|Belvárosi Színház]] szerződtette. Itt is kedvelt művésznő volt, éppúgy, mint a vidéki színpadokon. A spanyolnáthajárvány áldozata lett, tüdőgyulladás okozta halálát.