„Encyclopædia Britannica” változatai közötti eltérés

Az első korszakban (1768-1826, a hatodik kiadásig) a Britannicát az alapítók, [[Colin Macfarquhar]] és [[Andrew Bell]] irányították, továbbá barátaik és rokonaik, például Thomas Bonar, George Gleig és Archibald Constable. A Britannicát először [[Edinburgh]]ban 1768 és 1771 között adták ki ''Encyclopædia Britannica, or, A dictionary of arts and sciences, compiled upon a new plan'' (Encyclopædia Britannica, avagy a művészetek és tudományok egy új terv szerint összeválogatott szótára) címen. A [[Franciák|francia]] [[Denis Diderot]] 1751 és 1766 között kiadott, a még korábbi Chambers Cyclopaedia által inspirált provokatív ''[[Encyclopédie]]'' című művére adott [[konzervatív]] válasznak szánták. A Britannica elsősorban skót vállalkozás volt, ezt jelezte a bogáncs logo is, mely [[Skócia]] [[nemzet]]i jelképe. Az enciklopédia megalapítása a skót [[felvilágosodás]] egyik leghíresebb és legmaradandóbb öröksége<ref>{{cite book | last = Herman | first = Arthur | year = 2002 | title = How the Scots Invented the Modern World | publisher = Three Rivers Press | id = ISBN 978-0609809990}}</ref>. Ebben a korszakban a Britannica egy egy szerkesztő, William Smellie<ref>{{cite encyclopedia |last=Krapp |first=Philip |coauthors=Balou, Patricia K. |year=1992 |title=Collier's Encyclopedia |volume=9 |pages=p. 135 |publisher=Macmillan Educational Company |location=[[New York City|New York]] |id= {{LCCN|91|0|61165}}}} TheA ''Britannica's'' 1stelső editionkiadását ishelyenként described„szánalmasan aspontatlanként "deplorablyés inaccuratetudománytalanként” andfestik unscientific" in placesle.</ref> által összeállított háromkötetes műből szaktekintélyek által megírt húsz kötetes sorozattá vált. Noha számos más enciklopédia versenyzett a Britannicával, például a ''[[Ree's Cyclopaedia]]'' és a [[Samuel Taylor Coleridge|Coleridge's]] ''[[Encyclopaedia Metropolitana]]'', ezek vagy csődbe mentek vagy szerzőik vitái miatt befejezetlenek maradtak. Ezen korszak végére a Britannica elsősorban a Constable és Gleig által kötött személyes barátságok révén jeles szerzők hálózatát mondhatta magáénak.

A negyedik korszakban (1974-1994, tizenötödik kiadás) megjelent a Britannica tizenötödik kiadása, melynek három része volt: a [[Micropædia]], a [[Macropædia]] and a [[Propædia]]. Mortimer J. Adler (az Encyclopædia Britannica Szerkesztőségi Bizottságának tagja annak 1949-es indításától, 1974-től elnöke; a Britannica tizenötödik kiadása szerkesztési tervezésének igazgatója 1965-től)<ref>Mortimer J. Adler, ''A Guidebook to Learning: for the lifelong pursuit of wisdom''. MacMillan Publishing Company, New York, 1986. p.88. oldal </ref> befolyása alatt az enciklopédia nemcsak jó kézikönyv és oktatási eszköz lett, de szerkesztői próbálkoztak a teljes emberi tudás rendszerezésével is.