„Kārlis Ulmanis” változatai közötti eltérés

4 046 bájt hozzáadva ,  9 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
== Fiatalkora ==
Egy tehetős gazdálkodó családban látta meg a napvilágot. Ulmanis a Lipcsei Egyetemen tanult közgazdaságot. Ezután Lettországban dolgozott íróként, előadóként és mezőgazdasági tanácsadóként. Az 1905-ös forradalom kitörése miatt elmenekült külföldre, hogy elkerülje a letartóztatást. A száműzetés ezen időszakában az Amerikai Egyesült Államokban a Nebraska–Lincoln Egyetemen tanult August Ulmann néven. Itt mezőgazdaságból szerzett Bachelor fokozatot. A tanulmányok után a texasi Houstonba költözött<ref>{{Cite web |title=Stars77 - 13 Daftar Situs Judi Slot Online Terbaik dan Terpercaya di Indonesia |url=https://www.nebraskahistory.org/ |work=Stars77 |accessdate=2022-01-25}}</ref>.
 
Szeretett volna tejfeldolgozó vállalkozást létrehozni, azonban anyagi nehézségekbe ütközött. 1913-ban visszatért Lettországba, miután tájékoztatták arról, hogy a politikusok és az értelmiségiek amnesztiát kaptak. A hazatérés és az élet újrakezdése rövid ideig tarthatott csak az első világháború kitörése miatt.
 
Ulmanis magánéletéről kevés információ maradt fent. Az biztos, hogy sosem házasodott meg. Amikor egyszer megkérdezték tőle, hogy miért nem kezd viszonyt senkivel vagy miért nem kötött már házasságot, csak annyit mondott: ''Én Lettország jegyese vagyok, és ez nekem elég.''
 
Rengeteg pletyka és szóbeszéd terjedt arról, hogy állítólag vagy [[Aszexualitás|aszexuális]] vagy [[Homoszexualitás|homoszexuális]], de semmivel nem tudták ezt alátámasztani. Gyermekei nem születettek, de a bátyjának unokája, [[Guntis Ulmanis]] később Lettország elnöke letlett.<ref>{{CitLib |aut=Deniss Hanovs |aut2=Valdis Tēraudkalns |tit=Ultimate Freedom - No Choice: The Culture of Authoritarianism in Latvia from 1934-1940 |ann=2013 |isbn=978-90-04-24355-2 |url=https://books.google.com/books?id=Hr0_2wMMJk0C&q=karlis+ulmanis+homosexual&pg=PA96 |accd=2022-01-25}}</ref><ref>{{CitLib |tit=Index |ann=2013-01-01 |url=http://dx.doi.org/10.1163/9789004244641_013 |pag=269–272 |accd=2022-01-25}}</ref>
 
== Politikai karrierje a független Lettországban ==
Az első világháború utolsó évében megalapította a [[Lett Gazdák Unióját]], ami az akkori Lettország egyik legjelentősebb politikai pártja volt. Erősen jobboldali értékeket vallott, például [[konzervativizmus|konzervativizmust]], jobboldali [[paternalizmus]]<nowiki/>t, [[Agrárpolitika|agrárpolitikát]], [[Nacionalizmus|nacionalizmust]]. Ulmanis egyike volt a Néptanács megalapítónak, akik 1918. november 18-án kikiáltották Lettország függetlenségét, Ulmanis pedig az ideiglenes kormány miniszterelnöke lett. Ulmanis 1918-tól 1934-ig több későbbi lett kormányban volt miniszterelnök.
 
== Az 1934. május 15-i puccs ==
1934. május 15-én reggel Ulmanis Jānis Balodis hadügyminiszter támogatásával szükségállapotot rendelt el, feloszlatta a parlamentet és az összes politikai pártot<ref>{{Cite web |url=https://periodika.lndb.lv/periodika2-viewer/view/index-dev.html?lang=en#panel:pp%7Cissue%3A%2Fp_001_lkar1934n107%7Carticle%3ADIVL126%7Cquery%3AFrimorgn%7CissueType%3AP |title= |accessdate=}}</ref>. A vér nélküli pucssot az Ulmanishoz hű ''Aizsargi'' nemzetőrség és a hadsereg egységei hajtották végre. Az összes szélsőjobboldali (Pērkonkrusts) és baloldali politikust, illetve a hatóságok 2000 szociáldemokratát és vezetőjüket, [[Bruno Kalniņš]]<nowiki/>t őrizetbe vették. [[Gustavs Celmiņš]], a Pērkonkrusts vezetőjét bebörtönözte<ref>{{Cite web |url=http://ww25.latvianhistory.com/2013/06/20/karlis-ulmanis-authoritarian-regime-1934-1940/?subid1=20220125-2143-46aa-869e-a568d8789992 |work=ww25.latvianhistory.com |accessdate=2022-01-25}}</ref>
 
A következő négy évben Ulmanis rendelettel kormányzott parlament nélkül. A parlament feladatait egy kabinetre bízta. A hivatalban lévő államelnök, Alberts Kviesis nem támogatta a puccsot, de hű maradt Ulmanishoz.<ref>{{Cite journal|title=Legal Thinking in the Interwar Latvian Senate|url=http://dx.doi.org/10.22364/jull.14.14|journal=Journal of the University of Latvia. Law|date=2021|issn=1691-7677|pages=223–240|volume=14|doi=10.22364/jull.14.14|first=Diāna|last=Apse}}</ref>
 
1936. március 19-ei rendelet előírta, hogy amikor Kviesis mandátuma lejár, Ulmanis tölthesse be az államelnöki szerepet. Amikor [[Alberts Kviesis|Kviesis]] 1936. április 11-én lejárt a mandátuma, Ulmanis egyesítette az elnöki és a miniszterelnöki hivatalt.
 
== Autoritarianizmus ==
Az Ulmanis-rendszer egyedülálló tekintélyelvű rendszernek számított a két világháború közötti korban. Nem alkotott saját ideológiát, ez egy jobboldali [[Paternalizmus|paternalista]] rendszer volt, vagyis korlátozza egy csoportnak, etnikumnak az autonómiáját és szabadságát. Lettország gazdaságilag [[Etatizmus|etatista]] lett. Szakmai kamarák jöttek létre, csakúgy, mint Észtországban és Litvániában, ahol szintén ekkortájt vezették be a tekintélyelvű rendszert. A hadsereget és az Aizsargi-t kiváltságokkal ruházták fel.
 
Ulmanis népszerű vezetőnek számított - leginkább a gazdák és a vállalkozók körében. Azonban ez vitatható, mivel a puccsától egészen a haláláig nem áltak rendelkezésre megbízható választási adatok.
 
'''Ideológiája'''
 
Ulmanis a ''"Lettország a lettekért"'' elvett vallotta. Korlátozottan, de működhettek német és zsidó újságok. Habár az újságok és folyóiratok hivatalos, 1936-os kereskedelmi kamara listáján egyetlen héber vagy zsidó kiadvány sem szerepel. 1880-as és '90-es években lezajló oroszosítás miatt azonban oroszajkúakat erősen asszimilálták. Oktatás és művelődés területén a [[Nacionalizmus|lett nacionalizmusra]] helyezte a legnagyobb hangsúlyt és megszüntették a kisebbségi oktatás támogatását . Ulmanis-rendszere alatt az oktatásra nagy hangsúlyt helyeztek, Lettország művelődés aránya kimagasló szintet ért el.
 
'''Gazdaságpolitikája'''
 
Ulmanis vezetése alatt Lettország jelentős fejlődést ért el. A fontos intézményeket és vállalkozásokat államosították. A kisebb magánvállakozások megvásárlásával és állami vállalatokba való beolvasztásával került sor az "államkapitalizmus" bevezetésére.
 
Ezt a folyamatot az 1935-ben alapított Lett Nemzeti Bank, vagyis a Latvijas Kredītbanka ellenőrizte és irányította. Az ország az Egyesült Királyságnak és Németországnak lett az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, miközben a Szovjetunióval való viszony folyamatosan romlott. Ulmanis sok iparágat államosított . Ez gyors gazdasági növekedést eredményezett, amelynek során Lettország nagyon magas életszínvonalat ért el. Mikor, Európa a [[nagy gazdasági világválság]] hatásaitól és eredményeitől szenvedett, Lettország mind a Bruttó Nemzeti Termékben, mind az export szempontjából növekedést mutatott.
 
Ulmanis a gazdasági életből is igyekezett kivonni a kisebbségieket. A letteknek bizotsított minden hivatalt, minden tisztséget és munkahelyet. Lettországban az intézmények és a hivatalok csaknem 90%-a volt lett kézben 1939-ben, míg 1933-ban csak a 20%-a.
 
 
 
250

szerkesztés