„Emésztőrendszer” változatai közötti eltérés

A vékonybélből a megemésztett táplálék után visszamaradó salakanyag egy bizonyos idő elteltével az [[Vastagbél|utóbél]]be továbbítódik, annak is [[vastagbél]] ''(intestinum crassum; colon)'' részébe, egy szelepszerű képződményen ''(valvula ileocoecalis)''. Ez a képződmény megakadályozza, hogy a baktériumokat tartalmazó vastagbéltartalom visszajuthasson a steril vékonybélbe. A vastagbélben már csak a víz és ionok, valamint bizonyos vitaminok szívódnak fel. A széklet színét főleg a vékonybélbe beleömlött epe adja. A vastagbélnek szintén három része van: van egy felszálló ága, egy haránt ága és egy leszálló ága. Hashártyaketőzete csak a haránt és a szigmabéli szakasznak van. Emésztés lényegében nincs, csak a bélbaktériumok bontó tevékenysége, valamint K- és B-vitamin-termelése. A nyálkahártyájában lévő mirigyek csak nyákot termelnek. Vérellátását részben az alsó bélfodri artériából kapja. Vénája a májkapuvénába ömlik. A vastagbél a visszamaradt béltartalmat, továbbítja a [[végbél]]be, miközben az fokozatosan székletté alakul. A végbél egy 15–20 cm-es szakasza az utóbélnek, ahol már felszívódás nem történik, csak a [[ürülék|széklet]] formálása és részben akaratlagosan befolyásolt reflexes ürítése egy záróizomrenszerzáróizomrendszer megnyillásávalmegnyílásával. A végbél vénás ellátásánál megemlíthető, hogy alsó szakaszán összeköttetés van a májkapuvéna és a véna cava inferior rendszere között. Ezért itt a portális keringés akadályoztatásakor (májzsugor, stb) könnyen alakulhatnak ki vénatágulatok ''(aranyér)''.