„Nagy Ferenc (vicegenerális)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2. sor:
Báró '''gyöngyösi Nagy Ferenc''', (†[[Zalaegerszeg]], [[1704]]. [[február 24.]]), dunáninneni vicegenerális, a Kanizsával szembeni végek főkapitány-helyettese, egerszegi főkapitány, földbirtokos.
==Élete==
A nemesi származású gyöngyösi Nagy családnak a sarja. Apja gyöngyösi Nagy János, szölgyéni főkapitány, földbirtokos, anyja etyeki Etyeky Borbála. gyöngyösi Nagy Ferencet az apja által [[1633]]. [[Június 13.|június 13]]-án szerzett nyert címerlevélben is említik;<ref>Y 1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 847/1910. OL szám</ref> de ekkor még gyermek lehetett. Nevével a hadi pályán [[1655]]-ben találkozunk először, midőn Sempte vár alkapitánya lett. Az volt még [[1672]]-ben is. [[1675]]-ben gróf Batthyány Ferenc helyettese a szentgróti kapitányságban, amely várat különben ez évben felesége nagybátyja, [[Széchényi György (érsek)|Széchényi György]] [[Kalocsai érsekek listája|kalocsai érsek]] rá és nejére örökös joggal ruházott át. [[1680]] [[Március 22.|március 22]]-ikén a vasmegyei Egervár alkapitánya lesz sógora [[Széchényi György (várkapitány)|Széchenyi György]] ([[1656]]–[[1732]]) várnagy mellett, [[1681]]-ben pedig már mint a dunáninneni részek alkapitánya (vicegenerálisa).
 
Fiával gyöngyösi Nagy Zsigmonddal együtt, [[I. Lipót magyar király]]tól bárósságot nyert, mely bárói oklevél [[1681]]. [[Július 17.|július 17]]-ikén.<ref>A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 17. kötet - 127 - 129. oldal</ref> Benne fel van említve kora ifjúságától kezdődő katonai szolgálata a török elleni harcokban és az, hogy [[Érsekújvár]] megszállásában is részt vett. [[1683]]-ban mint kanizsai vicegenerális meghódol (de bizonnyal csak kényszerűségből) [[Thököly Imre|Thököly]]nek. Ez évben különben királyi táblai ülnök is volt. [[1685]]-ben a [[Pozsony megye|pozsonymegyei]] Récse városi kúriáját és két szőlőjét 1329 forintban örökös jogon sógora, Széchenyi Márton és utódainak bevallotta. Ekkor [[Zalaegerszeg]] altábornokának írja magát. Ez évben nagyobb királyi adományban is részesült, nevezetesen Bagody György és fia Mihály [[Zala megye|zalamegye]]i alsó- és felső[[bagod]]i birtokait nyerte. [[1687]]-ben Zalaegerszegen találjuk, honnan [[Augusztus 3.|augusztus 3]]-ikán kéri Olischer hadi biztost, hogy a Kanizsa vidékén állomásozó csapatainak élelmezési járulékait adja ki. [[1693]]-ban még mindig a dunáninneni részek vicegenerálisa [[1695]]-ig, midőn ezen állását [[Április 28.|április 28]]-ikán gróf Forgách Simonnak adta át. [[1702]] táján halhatott meg: ez évben még különféle jogügyekben lép fel, sőt királyi adományban is részesült.<ref name="mocsárygyöngyösinagy">{{Cite web|url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1902-CDB0/1902-4-D37A/a-gyongyosi-nagy-csalad-D43B/|title=Mocsáry István - A gyöngyösi Nagy család (In: Turul 1883-1950. 1902. 1902-4.}}</ref>