„Trisztán és Izolda (opera)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(YouTube - link Tristan és Isolde)
=== A mű előtörténete ===
 
Trisztán - Marké király unokaöccse - árva gyerekként látta meg a napvilágot. Apja, Riwalin, Lyonesse királya, még születése előtt meghalt, anyja, Blanchefleur, Marke király húga haldokolva adott neki életet. Kurwenal, Riwalin egykori fegyverhordozója felügyeletével nagybátyja udvarában, Cornwall királyságban nevelkedett és hamar kitűnt bátorságával, fegyverforgató tudományával. Amikor az ír sereg a nagyobb adó fizetését megtagadó Marke király ellen indult, pártfogója védelmezésére Trisztán is hadba szállt. Megölte az ellenség legvitézebb katonáját, Moroldot, Izolda vőlegényét, de maga is megsebesült. Ellenfele kardját ugyanis Izolda lassan ölő méreggel itatta át, amely nem gyógyuló, fájdalmas sebet okozott. Mivel tudomására jutott, hogy sérülésére csak az ír királylány, Izolda ismeri a gyógyírt, álnéven, magát Tantrisznak mondva, hozzá utazott. Az ír udvarban értesült arról, hogy annak oltalmába helyezte magát, aki megölt ellenfele jegyese volt. Izolda meggyógyította, egy alkalommal azonban sikerült megkaparintania Tantrisz kardját és azon felfedezte penge egy darabjának hiányát, pontosan akkora vasdarabét, amilyent a megölt Morold fejében talált. Ekkor Tantrisz és Trisztán azonosságáról meggyőződve, bosszúfogadalmának megfelelően felemelte a kardot, hogy lesújtson a lábadozóra. Amikor azonban az egyetlen mozdulattal sem védekező hős szemébe nézett, egy csapásra beleszeretett. Karja elerőtlenedett és leengedte a fegyvert. Trisztán időközben felerősödött és hazatért. A két ország ezalatt új megállapodást kötött, amely értelmében Izolda Marke király felesége lesz. Trisztán kapta a feladatot, hogy követként az ír udvarba menjen és Izoldát Cornwallba vigye.
 
=== Első felvonás ===
 
== Híres részletek ==
* ''Westwärts schweift der Blick'' - a fiatal hajós dala (első felvonás)
* ''Wie lachend sie mir Lieder singen'' - Izolda elbeszélése (első felvonás)
* ''Nicht Hörnerschall tönt so hold'' - Izolda és Brangäne jelenete (első felvonás)
* ''O sink’ hernieder, Nacht der Liebe'' - Izolda és Trisztán szerelmi kettőse (második felvonás)
* ''Einsam wachend in der Nacht'' - Brangäne intelem (második felvonás)
* ''Tatest du’s wirklich? Wähnst du das?'' - Marke király monológja (második felvonás)
* ''Wohin nun Tristan scheidet'' - Trisztán monológja (második felvonás)
* ''Wie sie selig, heher und milde'' - Trisztán látomása (harmadik felvonás)
* ''Mild und leise, wie er lächelt'' - Izolda szerelmi halála (harmadik felvonás)
*[https://www.youtube.com/watch?v=7CdQPs-ngX8 ''Tristan és Isolde II''] – Frau Minne will: es werde Nacht! – '''YouTube.com''', (magyar felirattal) Közzététel: 2020. nov. 19.
 
== Bibliográfia ==
=== Elsődleges források ===
* John Deathridge/Martin Geck/Egon Voss, ''Wagner Werk-Verzeichnis. Verzeichnis der musikalischen Werke Richard Wagners und ihrer Quellen'', Mainz (Schott) 1986, {{ISBN|978-3-7957-2201-2}}.
* Richard Wagner: ''Tristan und Isolde'', a partíció első kiadása, Mainz (Schott) 1865.
* Richard Wagner: ''Tristan und Isolde'', az autográf pontszámának faxszáma, München (Dreimasken Verlag) 1923.
* Richard Wagner: ''Tristan und Isolde'', WWV 90, történelmi-kritikus kiadás, ed. Isolde Vetter, 3 voll., Mainz (Schott) 1990-1994.
* Richard Wagner: ''Tristan und Isolde'', WWV 90, történelmi-kritikus kiadás, Documentenband, ed. Egon Voss & Gabriele E. Mayer, Mainz (Schott) 2009.
* Richard Wagner: ''Tristan und Isolde'', az autográf pontszámának faxszáma, Kassel (Bärenreiter) 2013.
* Richard Wagner, ''Tristan és Isolde. Cselekmény három felvonásban, 1865. Szövegkönyv a motívumok feltüntetésével''; ford. Jánszky Lengyel Jenő, sajtó alá rend., motívumok, kottapéldák összeáll. Király László és Molnár Eszter; Wagner Ring Alapítvány, Budapest 2013.
 
=== Másodlagos irodalom ===
* Carolyn Abbate: ''Unsung Voices: Opera and Musical Narrative in the Nineteenth Century'', Princeton (Princeton University Press) 1991.
* Carolyn Abbate: ''Die ewige Rückkehr von »Tristan«'', in: Annegret Fauser/Manuela Schwartz (edd.), ''Von Wagner zum Wagnérisme. Musik ─ Literatur ─ Kunst ─ Politik'', Leipzig (Leipziger Universitätsverlag) 1999, pp. 293-313.
* [[Theodor W. Adorno]], ''Versuch über Wagner'', »Gesammelte Schriften«, vol. 13, Frankfurt (Suhrkamp) 1971; Magyar fordítás: ''Wagner'', ford. Endreffy Zoltán, Európa, Budapest 1985, ''(Mérleg)'', {{ISBN|963-07-3692-6}}.
* Anna Bahr-Mildenburg: ''Darstellung der Werke Richard Wagners aus dem Geiste der Dichtung und Musik. »Tristan und Isolde«. Vollständige Regiebearbeitung sämtlicher Partien mit Notenbeispielen'', Leipzig/Wien (Musikwissenschaftlicher Verlag) 1936.
* Ulrich Bartels: ''Analytisch-entstehungsgeschichtliche Studien zu Wagners »Tristan und Isolde« anhand der Kompositionsskizze des zweiten und dritten Aktes'', Köln (Studio) 1995.
* Dieter Borchmeyer: ''Das Theater Richard Wagners. Idee ─ Dichtung ─ Wirkung'', Stuttgart (Reclam) 1982.
*Eric Chafe: ''The Tragic and the Ecstatic: The Musical Revolution of Wagner's »Tristan und Isolde«'', Oxford/New York (Oxford University Press) 2005, {{ISBN|978-0-19-517647-6}}.
* Carl Dahlhaus: ''Wagners Konzeption des musikalischen Dramas'', Regensburg (Bosse) 1971, <2>München/Kassel (dtv/Bärenreiter) 1990.
* Carl Dahlhaus/John Deathridge: ''Wagner'', Zeneműkiadó, Budapest, 1988, {{ISBN|963-330-663-9}}.
* John Deathridge, "Wagner Beyond Good and Evil", Berkeley/CA (California Univ. Press) 2008, {{ISBN|978-0-520-25453-4}}.
*Klaus Ebbeke: ''Richard Wagners »Kunst des Übergangs«. Zur zweiten Szene des zweiten Aktes von »Tristan und Isolde«, insbesondere zu den Takten 634-1116'', in: Josef Kuckertz/Helga de la Motte-Haber/Christian Martin Schmidt/Wilhelm Seidel (edd.), ''Neue Musik und Tradition. Festschrift Rudolf Stephan zum 65. Geburtstag'', Laaber (Laaber) 1990, pp. 259-270.
* Irmtraud Flechsig: ''Beziehungen zwischen textlicher und musikalischer Struktur in Richard Wagners »Tristan und Isolde«'', in: Carl Dahlhaus (ed.), ''Das Drama Richard Wagners als musikalisches Kunstwerk'', Regensburg (Bosse) 1970, pp. 239-257.
* Arthur Groos: ''Appropriation in Wagner's »Tristan« libretto'', in: Arthur Groos/Roger Parker (ed.): ''Reading Opera'', Princeton (Princeton University Press) 1988, pp. 12-33.
* Arthur Groos (ed.): ''Richard Wagner, »Tristan und Isolde«'', Cambridge University Press, Cambridge 2011.
* Adriana Guarnieri Corazzol: ''Tristano, mio Tristano. Gli scrittori italiani e il caso Wagner'', Bologna (Il Mulino) 1988.
* Serge Gut: ''Tristan et Isolde'', Fayard, Paris 2014, {{ISBN|978-2-213-68113-9}}
* Brigitte Heldt: ''Richard Wagner, »Tristan und Isolde«. Das Werk und seine Inszenierung'', Laaber-Verlag, Laaber 1994.
* William Kinderman: ''Das »Geheimnis der Form« in Wagers »Tristan und Isolde«'', in: ''Archiv für Musikwissenschaft'' 40/1983, pp. 174-188.
* György Kroó, ''Richard Wagner'', Gondolat Kiadó, Budapest, 1968.
* Klaus Kropfinger: ''Wagner und Beethoven: Studien zur Beethoven-Rezeption Richard Wagners'', Regensburg (Bosse) 1974.
* Ernst Kurth: ''Romantische Harmonik und ihre Krise in Wagners »Tristan«'', Berlin (Max Hesse) 1923, Reprint: Hildesheim (Olms) 1968.
* Kii-Ming Lo, ''»Im Dunkel du, im Lichte ich!« ─ Jean-Pierre Ponnelles Bayreuther Inszenierung von »Tristan und Isolde«'', in: Naomi Matsumoto et al. (ed.), ''The Staging of Verdi & Wagner Operas'', Turnhout (Brepols) 2015, pp. 307-321.
* Kii-Ming Lo/Jürgen Maehder: ''Ai zhi si ─ Wagner's »Tristan und Isolde«'' [= ''Liebestod ─ »Tristan und Isolde« von Richard Wagner''], Gao Tan Publishing Co., Taipei 2014,{{ISBN|978-986-6620-50-8}}.
* Jürgen Maehder, ''A Mantle of Sound for the Night ─ Timbre in Wagner's »Tristan und Isolde«'', in: Arthur Groos (ed.), Richard Wagner, ''»Tristan und Isolde«'', Cambridge (Cambridge University Press) 2011, pp. 95-119 & 180-185.
* Jürgen Maehder: ''Wagner-Forschung versus Verdi-Forschung ─ Anmerkungen zum unterschiedlichen Entwicklungsstand zweier musikwissenschaftlicher Teildisziplinen'', in: Arnold Jacobshagen (ed.), ''Verdi und Wagner, Kulturen der Oper '', Wien/Köln (Böhlau) 2014, pp. 263–291, {{ISBN|978-3-412-22249-9}}.
* Jürgen Maehder: ''The Intellectual Challenge of Staging Wagner: Staging Practice at Bayreuth Festival from Wieland Wagner to Patrice Chéreau'', in: Marco Brighenti/Marco Targa (edd.), ''Mettere in scena Wagner. Opera e regia fra Ottocento e contemporaneità'', Lucca (LIM) 2019, pp. 151–174.
* Claus-Steffen Mahnkopf (ed.): ''Richard Wagner, Konstrukteur der Moderne.'' Klett-Cotta, Stuttgart 1999, {{ISBN|3-608-91979-1}}.
* Bryan Magee: ''The Tristan Chord: Wagner and Philosophy'', New York (Metropolitan Books) 2001, {{ISBN|978-0-8050-6788-0}}.
* Volker Mertens: ''Richard Wagner und das Mittelalter'', in: Ulrich Müller/Ursula Müller (edd.), ''Richard Wagner und sein Mittelalter'', Anif/Salzburg (Müller-Speiser) 1989, pp. 9–84.
* Ulrich Müller/Ursula Müller (edd.): ''Richard Wagner und sein Mittelalter'', Anif/Salzburg (Müller-Speiser) 1989.
* Ulrich Müller/Oswald Panagl: ''Ring und Graal. Texte, Kommentare und Interpretationen zu Richard Wagners »Der Ring des Nibelungen«, »Tristan und Isolde«, »Die Meistersinger von Nürnberg« und »Parsifal«'', Würzburg (Königshausen & Neumann) 2002.
* Ulrich Müller: ''The Modern Reception of Gottfried's Tristan and the Medieval Legend of Tristan and Isolde'', in: Will Hasty (ed.), ''A Companion to Gottfried von Straßburg's »Tristan«'', Rochester/NY (Camden House) 2003, <2>2010, pp. 285–306.
* Jean-Jacques Nattiez: ''Wagner androgyne'', Paris (Bourgois) 1990; English translation (Stewart Spencer): Princeton (Princeton University Press) 1993.
* Jean-Jacques Nattiez, ''Analyses et interprétations de la musique. La mélodie du berger dans le »Tristan et Isolde« de Wagner'', Paris (Vrin) 2013, {{ISBN|978-2-7116-2512-3}}.
* Peter Petersen: ''Isolde und Tristan. Zur musikalischen Identität der Hauptfiguren in Richard Wagners „Handlung“ Tristan und Isolde'', Königshausen & Neumann, Würzburg 2019, {{ISBN|978-3-8260-6796-9}}.
* Heinrich Poos: ''Die »Tristan«-Hieroglyphe. Ein allegoretischer Versuch'', in: Heinz-Klaus Metzger/Rainer Riehn (edd.), ''Richard Wagners »Tristan und Isolde«'', München (text + kritik) 1987, pp. 46-103.
* Horst Scharschuch: ''Gesamtanalyse der Harmonik von Richard Wagners Musikdrama »Tristan und Isolde«. Unter spezieller Berücksichtigung der Sequenztechnik des Tristanstils'', Regensburg (Bosse) 1963.
* Manfred Hermann Schmid: ''Musik als Abbild. Studien zum Werk von Weber, Schumann und Wagner'', Tutzing (Schneider) 1981.
* Sebastian Urmoneit: ''»Tristan und Isolde« ─ Eros und Thanatos. Zur »dichterischen Deutung« der Harmonik von Richard Wagners 'Handlung' »Tristan und Isolde«'', Sinzig (Studio) 2005.
* Hans Rudolf Vaget: ''»Ohne Rat in fremdes Land?«: »Tristan und Isolde« in Amerika: Seidl, Mahler, Toscanini'', in: ''Wagnerspectrum'' 1/2005, pp. 164–185.
* Egon Voss: ''»Wagner und kein Ende«. Betrachtungen und Studien'', Zürich/Mainz (Atlantis) 1996.
* Peter Wapnewski: ''Der traurige Gott. Richard Wagner in seinen Helden'', München (C. H. Beck) 1978.
* Peter Wapnewski: ''Richard Wagner. Die Szene und ihr Meister'', München (C. H. Beck) 1978.
* Peter Wapnewski: ''Tristan der Held Richard Wagners'', Berlin (Quadriga) 1981.
* Peter Wapnewski: ''Liebestod und Götternot. Zum »Tristan« und zum »Ring des Nibelungen«'', Berlin (Corso/Siedler) 1988.
* Asuka Yamazaki: ''Das deutsche Nationalbewusstsein des 19. Jahrhunderts und Richard Wagners „Tristan und Isolde“''. Königshausen & Neumann, Würzburg, 2013, {{ISBN|978-3-8260-5344-3}} (Ph. D. dissertation Kyoto University 2012).
* Elliott Zuckerman: ''The first hundred years of Wagner's Tristan'', New York/London (Columbia University Press) 1964.
 
== További információk ==