Wikipédia

„Nagyőr” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KMBot (vitalap | szerkesztései)
botok
71 397 szerkesztés
a reklámlink törlése AWB
a javítások & átrendezések
1. sor:
[[Kép:Nagyőri kastély.jpg|bélyegkép|280px|A nagyőri kastély, [[Myskovszky Viktor]] rajza, Hazánk s a külföld 3. évf. 22. sz. (1867. május 30.)]]
'''Nagyőr''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Strážky,'' [[német nyelv|németül]] ''Nehrer'') [[Szepesbéla]] településrésze [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Késmárki járás]]ában. [[Szepesbéla]] délkeletidéli városrészeként a [[Poprád (folyó)|Poprád-folyó]] bal partján fekszik.
 
== Története ==
A települést már az Árpád-korban határőrök lakták és erődítménye volt, mely a hagyomány szerint a [[12. század]]ban a [[templomosok]] kolostora lett. A falu első ismert birtokosa a Berzeviczy család volt, akik a [[14. század]] elején kapták a birtokot [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] királytól. A kolostor romjaira a [[15. század]]ban a sziléziai Warkoktsch család építtetett gótikus várat. [[1556]]-ban új birtokosa a Horváth-Stancsics család lett. A vár helyére [[1570]] és [[1580]] között épült a ma is látható pompás [[reneszánsz]] várkastély. Építtetője Horváth-Stancsics Gergely a kor egyik neves humanistája volt, aki főiskolát létesített benne, amely [[1711]]-ig üzemelt. Később a Thökölyek átalakították. [[1708]]-ban tűzvész pusztította, ezután a kastélyt négyszárnyúra bővítették. [[1801]]-ben a település a Szirmay család birtoka lett, majd a század második felében a Mednyánszky, majd a Czóbel családé.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír szerintróla: „''"STRASZKA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Horvát 285StansicsStansics Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Poprád vize mellett, Bélának szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű, piatza Kézsmárkon."''”<ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[1801]]-ben a település a Szirmay család birtoka lett.
Fényes Elek szerint ''"Sztráska, Nehrer, tót falu, Szepes vmegyében a Poprád mellett, Késmárkhoz északra 1 órányira, gyönyörű s termékeny vidéken: 172 kath., 196 evang. lak. Az urasági várkastély igen régi épület. A kert ritka növényeire nézve ezelőtt hires volt. Volt itt továbbá hajdan egy apácza zárda, és nevezetes gymnasium, mellyet Horváth Stansith György alapitott, ki Wittenbergában tanult, s fia vala azon Gradeczi Horváth Stansith Márkusnak ki 1557-ben, Szigethvárát Ali basa ellen derekasan megvédelmezvén, jutalmul Sztráska falu kapta. Kihalván férfi ágban a Horváth nemzetség, praefectio által minden jószágok a Szirmay nemzetségre estek."''<ref>{{Fényes}}</ref>▼
 
▲[[Fényes Elek]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''"Sztráska, Nehrer, tót falu, Szepes vmegyében a Poprád mellett, Késmárkhoz északra 1 órányira, gyönyörű s termékeny vidéken: 172 kath., 196 evang. lak. Az urasági várkastély igen régi épület. A kert ritka növényeire nézve ezelőtt hires volt. Volt itt továbbá hajdan egy apácza zárda, és nevezetes gymnasium, mellyet Horváth Stansith György alapitott, ki Wittenbergában tanult, s fia vala azon Gradeczi Horváth Stansith Márkusnak ki 1557-ben, Szigethvárát Ali basa ellen derekasan megvédelmezvén, jutalmul Sztráska falu kapta. Kihalván férfi ágban a Horváth nemzetség, praefectio által minden jószágok a Szirmay nemzetségre estek."''”<ref>{{Fényes}}</ref>
[[1910]]-ben 491, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Késmárki járás]]ához tartozott. A kastély utolsó birtokosa [[Czóbel Margit]] volt.▼
 
▲A 19. század második felében a Mednyánszky, majd a Czóbel család tulajdonában állt. [[1910]]-ben 491, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Szepes vármegye]] [[Késmárki járás]]áhozjárásához tartozott. A kastély utolsó birtokosa [[Czóbel Margit]] volt.
 
A kastély utolsó birtokosa [[Czóbel Margit]] volt.
 
== Nevezetességei ==
* Várkastélya berendezése a [[második világháború]]ban elpusztult, ma múzeum.
* A [[Szent Anna]] templom a 15. században épült [[gótika|gótikus stílus]]ban, harangtornya reneszánsz, [[1629]]-ben épült. Három értékes szárnyasoltáraszárnyas oltára van.
 
== Híres emberek ==
19 ⟶ 23 sor:
 
== Külső hivatkozások ==
* [https://mapa.zoznam.sk/?search=Strazky Nagyőr a térképen]
* [http://www.spisskabela.sk/ Szepesbéla hivatalos oldala]
 
== Lásd még ==
 
* [[Szepesbéla]]
 
==Jegyzetek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyőr”