„A remény rabjai (film)” változatai közötti eltérés

A film egy 1947-ben, felesége és annak szeretője meggyilkolásának vádjával, közvetett bizonyítékok alapján ártatlanul [[életfogytiglan]]ra ítéltítélnek bankárrólegy szólbankárt. ''Andy Dufresne'' ([[Tim Robbins]]) hiába állítja, hogy nem ő volt a gyilkos (de néha már ő sem biztos ebben, mert a körülmények és az emlékei zavarosak). Bent idővel megbarátkozik ''Ellis Boyd „Red” Reddinggel'' ([[Morgan Freeman]]), aki Andy érkezésekor már 20 éve tölti életfogytiglani büntetését a Shawshank börtönben, és éppen elutasítják a szabadon bocsátási kérelmét. Red bent apróbb dolgok becsempészésével foglalkozik. Andy először hobbijára hivatkozva egy geológus-kalapácsot, majd később egy [[Rita Hayworth]] moziplakátot kér tőle, amiket Red meg is szerez.

Egy [[tetőszigetelés]]i munka közben Andy meghallja két börtönőr párbeszédét, amint egyikük az öröksége miatt fizetendő magas adó miatt panaszkodik. Andy felajánlja a pénzügyi tanácsait, amivel a börtönőr törvényesen mentesül az adó megfizetése alól. Az idők során a börtön teljes személyzete igénybe veszi Andy pénzügyi tanácsait, ''Samuel Norton'' börtönigazgatót is beleértve, aki azonban illegális területre merészkedik, amikor a foglyok külső területen végzett munkájának ellenértékét elsikkasztja. A [[pénzmosás]]t Andy intézi.

1965-ben egy fiatal rab, Tommy Williams érkezik a börtönbe, és elbeszéli, hogy Elmo Blatch, egy korábbi rabtársa az Andy esetére rendkívül hasonló bűntény elkövetésével dicsekedett, melyben nem őt, az igazi tettest, hanem egy „balek bankárt” ítéltek el. Andy fellelkesül, abban reménykedik, hogy ügye újratárgyalását kérheti az új információ birtokában, és Tommy tanúvallomása alapján fel fogják menteni. Az igazgatóhoz benyújtott kérvényét azonban az igazgató nem továbbítja a hivatalos úton, mivel attól tart, hogy Andy a szabadulása után nyilvánosságra hozza aaz igazgató piszkos ügyeit. Ezért az igazgató Hadley-t, a börtönőrök parancsnokát Tommy megölésére utasítja.