„Szerdár” változatai közötti eltérés

A '''szerdár''', [[perzsa nyelv]]en ''fővezér'', katonai vezető az [[Oszmán Birodalom]]ban. [[Szeraszker]]nek vagy szereszkirnek is nevezték. A [[szultán]] nevezte ki főparancsnoknak egy-egy hadjárat idejére, ha ő maga nem vett részt azon. ÁltalábanA szerdár általában a [[Vezír (muszlim méltóság)|nagyvezír,]] ritkábban egy vezír, vagy [[Bejler-bej|beglerbég]], esetleg [[szandzsák]]bég volt a szerdár. A kisvárosokban a janicsáraga által kinevezett, és a [[janicsár]]ok, az adzsemi-oglanok, illetve a dzsebedzsik és a tüzérek rendjére felügyelő személynek is szerdár volt a neve.

A szerdárok 1566-tól vezették állandó jelleggel a hadseregeket. [[II. Szelim oszmán szultán|II. Szelim]] trónra lépésétől a szultánok többé nem álltak a hódítások élére. A nagyvezírek viszont az egyre inkább ingatag belső helyzetben nem szívesen hagyták el a fővárost, mivel a hadjáratok idején kitúrhatták őket hivatalukból, vagy más negatív következménnyel járhatott volna a távollétük. Ezért ekkortól általában a [[Vezír (muszlim méltóság)|vezírek]] valamelyike kapta a kinevezést.