Wikipédia

„Vízilabda” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 176.63.226.190 (vita) szerkesztéséről Apród szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:WaterPolo.JPG|jobbra|300px|bélyegkép|[[Görögország]]-[[Magyarország]] meccs a [[2004]]-es [[nápoly]]i ifjúsági vb-n]]
 
A '''vízilabda''' vagy régebbi elnevezéssel '''vízipóló''' olyan labdajáték, melyet két, 7–7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében. A játékidő négy negyedből áll, amely alatt a csapatok célja a gólszerzés, a több gólt szerző csapat nyeri meg a mérkőzést. Az általános forma, amelybe a játékosok felállnak, a patkó alakzat. A védekező játékosoknak célszerű, de nem kötelező a kapunak háttal és a kapuhoz közelebb felfeküdve elhelyezkedniük. A vízilabda összetett sportág, főleg a [[labdarúgás|futball]], az [[úszás]], a [[kosárlabda]], a [[röplabda]], a [[bandy|jéglabda]] és a [[jégkorong]] elemeiből épül fel, ezek ötvözete.
 
==A játék lényege==
A mérkőzésen részt vevő csapatban a [http://www.fina.org FINA] által hozott szabály szerint, összesen 13 (korábban 14) játékos lehet, a medencében egyszerre azonban hét játékos lehet. A medencetérben a két vízilabdacsapat (2×13 játékos), a két csapat edzője (esetenként egy segédedző), egy vagy két bíró, a meccsre felügyelő bizottság (titkár stb.), egy orvos és a csapatok saját masszőrje tartózkodhat. Nagyobb meccseken a sajtó képviselői is itt lehetnek, amennyiben a mérkőzést nem zavarják. A segédedzőnek a kispad mellett kell helyet foglalnia, míg az edző a félpályát jelző fehér vonalig elmehet. A vízilabda-mérkőzésen résztvevők hét poszton játszhatnak: kapus, center, bekk, kapás szélső, kapás hátsó, rosszkéz szélső, rosszkéz hátsó. Az általános forma, amelybe a játékosok felállnak, a patkó alakzat. A védekező játékosoknak célszerű, de nem kötelező a kapunak háttal és a kapuhoz közelebb felfeküdve elhelyezkedniük. A vízilabda összetett sportág, főleg a [[labdarúgás|futball]], az [[úszás]], a [[kosárlabda]], a [[röplabda]], a [[bandy|jéglabda]] és a [[jégkorong]] elemeiből épül fel, ezek ötvözete.▼
Egy jó vízilabda-játékos erős, mint egy hokijátékos, pontosan dob vagy továbbít, mint egy kosaras vagy röplabdás, kiváló az állóképessége, akár egy hosszútávúszónak, és remek a taktikai érzéke, akár egy sakkozónak.
[[Magyarország]]on napjaink egyik sikersportága.
 
== Története ==
13 ⟶ 9 sor:
A modern vízilabda alapjait [[William Wilson]] [[skótok|skót]] újságíró és úszóedző fektette le [[1877]]-ben, mikor az [[Aberdeen (Skócia)|aberdeeni]] ''Bon Accord Fesztivál''ra úszótanoncainak kitalált és rögzített néhány alapszabályt egy általa vízifocinak nevezett csapatjátékhoz. Az első vízilabdameccs ezen a fesztiválon, a ''Dee'' folyó partján zajlott le. Bár nagyban eltért a mai vízipólótól, mégis akkora népszerűségre tett szert, hogy a brit úszószövetség (Swimming Association of Great Britain) [[1885]]-ben Wilson szabálykönyvét jelentősen kiegészítve, illetve némileg átírva, ''vízilabda'' néven önálló sportágnak ismerte el. Ez a változat aztán rövid idő alatt meghódította az egész világot.
 
== AlapszabályokSzabályok ==
;Játékosok száma
* '''Sapkák:''' A hazai csapat általában '''[[fehér]]''', míg a vendégcsapat játékosai '''[[kék]]''' sapkában játszanak. A kapusoknak piros sapkát kell viselniük.▼
▲A mérkőzésen részt vevő csapatban a [http://www.fina.org FINA] által hozott szabály szerint, összesen 13 (korábbanMagyarországon 14) játékos lehet, a medencében egyszerre azonban hét játékos (6 mezőnyjátékos és 1 kapus) lehet. A medencetérben a két vízilabdacsapat (2×13 játékos), a két csapat edzője (esetenként egy-két segédedzősegédedzővel), egy vagy két bírójátékvezető, a meccsre felügyelő bizottságzsűri (titkár, időmérő stb.), egy orvos és a csapatok saját masszőrje tartózkodhat. Nagyobb meccseken a sajtó képviselői is itt lehetnek, amennyiben a mérkőzést nem zavarják. A segédedzőneksegédedzőknek a kispad mellett kell helyet foglalnia, míg az edző a félpályáthat métert jelző fehérsárga vonalig elmehet. A vízilabda-mérkőzésen résztvevők hét poszton játszhatnak: kapus, center, bekk, kapás szélső, kapás hátsó, rosszkéz szélső, rosszkéz hátsó. Az általános forma, amelybe a játékosok felállnak, a patkó alakzat. A védekező játékosoknak célszerű, de nem kötelező a kapunak háttal és a kapuhoz közelebb felfeküdve elhelyezkedniük. A vízilabda összetett sportág, főleg a [[labdarúgás|futball]], az [[úszás]], a [[kosárlabda]], a [[röplabda]], a [[bandy|jéglabda]] és a [[jégkorong]] elemeiből épül fel, ezek ötvözete.
* ''' A játékidő:''' Egy meccs '''32 perc tiszta játékidő''' (vagyis az óra áll, ha a játék áll), melyet 4×8 perces negyedekre osztanak. Az 1-2., illetve a 3-4. negyed között '''2 perc''' szünetet, a 2-3. negyed között (félidőben) '''5 perc''' szünetet kell tartani. Minden negyed kezdetén a pálya közepén, a labdatartóban elhelyezett labdáért a játékvezető sípjelére az alapvonaltól úsznak fel a csapatok. Ha a medencében nincs „kosár” (amibe a labdát helyezik kezdéskor), akkor a zsűriasztal felőli játékvezető a medence szélén dobja be a labdát.▼
;Sapkák
* '''Támadóidő:''' Egy csapatnak '''30 másodperce''' van arra, hogy támadjon. Ha ez lejár kapura lövés nélkül, automatikusan a másik együttes következik. A támadóidő mérése akkor indulhat újra, ha a támadó csapat ellövi a labdát, az pedig szögletre, vagy az ellenfél kapusának érintése után az oldalkötélen túlra száll, vagy visszapattan a támadó csapathoz. Kiállítás vagy ötméteres megítélése esetén szintén újraindul a támadóidő, így egy-egy akció akár 1–1,5 percig is eltarthat (néha tovább is).▼
▲* '''Sapkák:''' A hazai csapat általában '''[[fehér]]''', míg a vendégcsapat játékosai '''[[kék]]''' sapkában játszanak. A kapusoknak piros sapkát kell viselniük.
* '''Labdaérintés:''' A labdát a test bármely részével meg szabad érinteni. Csupán két tiltás van: két kézzel egyszerre (kivéve a kapusokat az 5 méteres vonalon belül), illetve ökölbe szorított kézzel ''tilos'' beleérni (kivéve a kapusokat az 5 méteres vonalon belül), tehát a fejjel, lábbal vagy más testrésszel szerzett gól ugyanúgy érvényes, ha nem előzte meg szabálytalanság a találatot.▼
;A játékidő
* '''Gól:''' Gólt dobni akcióból bárhonnan, illetve rögzített helyzetben kapuskidobásból vagy 5 méteren kívülről megítélt szabaddobásból közvetlenül lehet, míg sarokdobásból (szöglet), oldalbedobásból és 5 méteren belül megítélt szabaddobásból nem. Ezen esetekben legalább egy csapattárs beleérése is szükséges, az ellenfél játékosa – a kapus sem – nem számít (ez utóbbi [[futball]]ban a közvetett szabadrúgásnak felel meg). Az érvényes gólt kapott csapat középkezdésből indul.▼
▲* ''' A játékidő:''' Egy meccs '''32 perc tiszta játékidő''' (vagyis az óra áll, ha a játék áll), melyet 4×8 perces negyedekre osztanak. Az 1-21–2., illetve a 3-4. negyed között '''2 perc''' szünetet, a 2-32–3. negyed között (félidőben) '''5 perc''' szünetet kell tartani. Minden negyed kezdetén a pálya közepén, a labdatartóban elhelyezett labdáért a játékvezető sípjelére az alapvonaltól úsznak fel a csapatok. Ha a medencében nincs „kosár” (amibe a labdát helyezik kezdéskor), akkor a zsűriasztal felőli játékvezető a medence szélén dobja be a labdát.
* '''Büntető:''' A gólvonaltól mért 5 méteres sávon belül elkövetett minden olyan szabálytalanságért büntető jár, amely közvetlen gólhelyzetet akadályozott meg, de 5 méterest a pálya bármely részén elkövetett brutalitás miatt is ítélhet a játékvezető és végleg cserével kiküldheti a vétkes játékost. Ez esetben a támadó csapat egyik tagja a kapuval szemben, a pálya szélein jelölt 5 méteres vonal mentén helyezkedik el és onnan lőheti a büntetőt, míg a mezőny többi tagjai (kivéve a védekező csapat kapusát, aki a kapuban van) ezen a vonalon kívül várakoznak. A büntető dobást egyből el kell lőni, nem szabad a labdát lóbálni.▼
;Támadóidő
* '''Kiállítás''': A kiállított játékosnak a piros kötéllel körbe vett zónába kell úsznia. A kötelet nem lehet lenyomni és csak úgy lehet visszajönni, hogy átbújik alatta (a piros kötél alatt). Akkor állhat vissza a játékba a kiállított, ha a 20 másodperc tiszta játékidő eltelt (és mutatják a bírók vagy a zsűriasztalról,hogy visszajöhet) vagy gól esik, vagy a saját csapata megszerzi a labdát, vagy a saját csapata javára szabaddobást, vagy kapuskidobást ítélnek.▼
▲* '''Támadóidő:''' Egy csapatnak '''30 másodperce''' van arra, hogy támadjon. Ha ez lejár kapura lövés nélkül, automatikusan a másik együttes következik. A támadóidő mérése akkor indulhat újra, ha a támadó csapat ellövi a labdát, az pedig szögletre, vagy az ellenfél kapusának érintése után az oldalkötélen túlra száll, vagy visszapattan a támadó csapathoz. Kiállítás vagy ötméteres megítélése esetén szintén újraindul a támadóidő, így egy-egy akció akár 1–1,5 percig is eltarthat (néha tovább is).
* '''A támadóidő és a tiszta játékidő hossza változó:'''▼
;Labdaérintés
** [[Nemzetközi Úszószövetség|FINA]] világliga meccseken: '''32 perc''' tiszta játékidő, 4×8 perces negyedekre osztva.▼
▲* '''Labdaérintés:''' A labdát a test bármely részével meg szabad érinteni. Csupán két tiltás van: két kézzel egyszerre (kivéve a kapusokat az 5 méteres vonalon belül), illetve ökölbe szorított kézzel ''tilos'' beleérni (kivéve a kapusokat az 5 méteres vonalon belül), tehát a fejjel, lábbal vagy más testrésszel szerzett gól ugyanúgy érvényes, ha nem előzte meg szabálytalanság a találatot.
** [[Olimpiai játékok|Olimpia]]: '''32 perc''' tiszta játékidő, 4×8 perces negyedekre osztva, (csak itt) 30 mp-es támadóidő.▼
;Gól
** Nemzeti liga és nemzetközi kupa meccseken: '''32 perc''' tiszta játékidő, 4×8 perc.▼
▲* '''Gól:''' Gólt dobni akcióból bárhonnan, illetve rögzített helyzetben kapuskidobásból vagy 5 méteren kívülről megítélt szabaddobásból közvetlenül lehet, míg sarokdobásból (szöglet), oldalbedobásból és 5 méteren belül megítélt szabaddobásból nem. Ezen esetekben legalább egy csapattárs beleérése is szükséges, az ellenfél játékosa – a kapus sem – nem számít (ez utóbbi [[futball]]ban a közvetett szabadrúgásnak felel meg). Az érvényes gólt kapott csapat középkezdésből indul.
** ''Egyetemi liga''▼
;Büntető
*** végzősök: '''28 perc''' tiszta játékidő, 4×7 perc.▼
▲* '''Büntető:''' A gólvonaltól mért 5 méteres sávon belül elkövetett minden olyan szabálytalanságért büntető jár, amely közvetlen gólhelyzetet akadályozott meg, de 5 méterest a pálya bármely részén elkövetett brutalitás miatt is ítélhet a játékvezető és végleg cserével kiküldheti a vétkes játékost. Ez esetben a támadó csapat egyik tagja a kapuval szemben, a pálya szélein jelölt 5 méteres vonal mentén helyezkedik el és onnan lőheti a büntetőt, míg a mezőny többi tagjai (kivéve a védekező csapat kapusát, aki a kapuban van) ezen a vonalon kívül várakoznak. A büntető dobást egyből el kell lőni, nem szabad a labdát lóbálni.
*** hallgatók: '''24 perc''' tiszta játékidő, 4×6 perc.▼
;Kiállítás
*** elsőévesek: '''20 perc''' tiszta játékidő, 4×5 perces negyedekre osztva.▼
▲* '''Kiállítás''': A kiállított játékosnak a piros kötéllel körbe vett zónába kell úsznia. A kötelet nem lehet lenyomni és csak úgy lehet visszajönni, hogy átbújik alatta (a piros kötél alatt). Akkor állhat vissza a játékba a kiállított, ha a 20 másodperc tiszta játékidő eltelt (és mutatják a bírók vagy a zsűriasztalról,hogy visszajöhet) vagy gól esik, vagy a saját csapata megszerzi a labdát, vagy a saját csapata javára szabaddobást, vagy kapuskidobást ítélnek.
▲* ''';A támadóidő és a tiszta játékidő hossza változó:'''
▲** [[Nemzetközi Úszószövetség|FINA]] világliga meccseken: '''32 perc''' tiszta játékidő, 4×8 perces negyedekre osztva.
▲** [[Olimpiai játékok|Olimpia]]: '''32 perc''' tiszta játékidő, 4×8 perces negyedekre osztva, (csak itt) 30 mp-es támadóidő.
▲** Nemzeti liga és nemzetközi kupa meccseken: '''32 perc''' tiszta játékidő, 4×8 perc.
▲** ''Egyetemi liga''
▲*** végzősök: '''28 perc''' tiszta játékidő, 4×7 perc.
▲*** hallgatók: '''24 perc''' tiszta játékidő, 4×6 perc.
▲*** elsőévesek: '''20 perc''' tiszta játékidő, 4×5 perces negyedekre osztva.
 
'''Új szabályok:'''
 
Kapust akadályozni, faultolni nem lehet. Az ellenfél térfelén való szabálytalankodásért szintén kiállítás jár. Szabaddobást elvégző játékost nem lehet zavarni. A zónázás mindenhol érvényes, kivéve a vidék bajnokság 1. korcsoportjának számára és a gyermek bajnokságokon. A nők 4-es, míg a férfiak 5-ös labdával játszanak.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vízilabda”