„Berlin” változatai közötti eltérés

2 338 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
==Gazdaság==
[[Image:Berlin-alt-treptow treptowers 20050922 441 corr.jpg|thumb|A Treptowers a [[Spree]] partján]]
Berlin a [[19. század]] végén már Európa egyik jelentős ipari központja volt. A város nevéhez kötődő cégek pl. a [[Siemens]] (alapítva 1847), a Borsig (alapítva 1837), az [[AEG]] (alapítva 1883) és a 1864-ban alapított Schering AG. A II. Világháborúban Berlin gépgyártása és elektrotechnikai ipara a fegyvergyártás szolgálatába állt. Már a gyakori bombázások alatt jellemző volt, hogy cégek a kutatás-fejlesztés ágazatot, majd később a központot is kevésbé veszélyeztetett vidéki területekre helyezték (leggyakrabban az akkor még igencsak szegénynek számító [[Bajorország]]ba). A város bombázása és a berlini harcok az ipari termelést teljesen tönkretették.
Berlin a [[19. század]] vége óta Németország egyik jelentős ipari központja. A két német állam egyesítése a [[kelet-berlin]]i ipar integrációjának gazdasági-társadalmi problémáival járt. Ma számos iparágban ([[elektronika]], [[elektrotechnika]], [[gyógyszergyártás]], optikai cikkek, ruházati ipar, [[élelmiszeripar]], élvezeti cikkek gyártása) kiemelkedően fontos. Az alábbi nagyobb cégek központja található Berlinben: [[Springer]], Bayer Schering Pharma, Berlin-Chemie, [[Deutsche Bahn]], KPMG, [[MTV]], Siemens, [[Universal Music]], Vattenfall Europe.
 
Az infrastruktúra és az ipar újjáépítése a háború után sok helyen szó szerint a nulláról indult. A város politikai kettéosztottsága és [[Nyugat-Berlin blokádja]] nem kedvezett a gazdaság ujjáéledésének. Fontos segítséget jelentett az Egysesült Államok [[Marshall-terv]]beli segítsége Nyugat-Berlin számára. Mivel a város nyugati fele a blokád óta nem számított biztonságos helynek, a cégek nem szívesen települtek Nyugat-Berlinbe, amit a nyugat-német politika [[szubvenció]]kkal próbált ellensúlyozni. A Berlin-szubvenciók fontos szerepet játszottak a város gazdasági életében és részesei annak, hogy közvetlenül a rendszerváltozás után a város gazdasága nem indult akkora fejlődésnek, amekkorát az elemzők vártak. A támogatásokhoz szokott gazdaság nem igazán tudott hozzászokni a szabad piacgazdasághoz.
Berlin [[bruttó hazai termék]]e 2006-ban 80,3 Milliárd € volt, az éves növekedés 1,5%.
 
Kelet-Berlin az [[NDK]] gazdaságának a központja volt. Ennek ellenére a merev, centralizált és ugyancsak agyontámogatott kelet-berlini [[tervgazdaság]] soha nem tudott a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe bekerülni; leginkább az elavult műszerek és a nyersanyag- valamint devizahiány akadályozta ebben. A rendszerváltozás után a [[Vasfüggöny]] mögötti politikai rendszerek összeomlásával omlott össze a kelet-berlini gazdaság is. A nyugat-német gazdaság – érthetően - nem vásárolta az elavult és versenyképtelen kelet-német termékeket, inkább abban volt érdekelt, hogy a saját termékeit keleten el tudja adni. Évekig tartott, amíg kelet-berlini boltokban helyi termékek is megjelentek.
 
Kelet-Berlin újjáépítése 1990 óta rohamléptekkel haladt és óriási sikernek számít. A kelet-berlini infrastruktúra és lakásállomány felújítása sokmillió [[euró]] közpénzbe került. Ennek eredményeképpen elmondható, hogy az életszínvonal a város valaha keleti felében elérte, sok helyen meg is haladja, az egykori nyugati városrészek életszínvonalát.
 
Az alábbi nagyobb cégek központja található Berlinben: [[Springer]], [[Bayer Schering Pharma]], Berlin-Chemie, [[Deutsche Bahn]], [[KPMG]], [[MTV]], [[Siemens]], [[Universal Music]], Vattenfall Europe.
 
Berlin [[bruttó hazai termék]]e 2006-ban 80,3 Milliárd € volt, az éves növekedés 1,5% volt.
 
==Közlekedés==
314

szerkesztés