„Berlin” változatai közötti eltérés

4 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
Berlin a [[19. század]] végén már Európa egyik jelentős ipari központja volt. A város nevéhez kötődő cégek pl. a [[Siemens]] (alapítva 1847), a Borsig (alapítva 1837), az [[AEG]] (alapítva 1883) és a 1864-ban alapított Schering AG. A II. Világháborúban Berlin gépgyártása és elektrotechnikai ipara a fegyvergyártás szolgálatába állt. Már a gyakori bombázások alatt jellemző volt, hogy cégek a kutatás-fejlesztés ágazatot, majd később a központot is kevésbé veszélyeztetett vidéki területekre helyezték (leggyakrabban az akkor még igencsak szegénynek számító [[Bajorország]]ba). A város bombázása és a berlini harcok az ipari termelést teljesen tönkretették.
 
Az infrastruktúra és az ipar újjáépítése a háború után sok helyen szó szerint a nulláról indult. A város politikai kettéosztottsága és [[Nyugat-Berlin blokádja]] nem kedvezett a gazdaság ujjáéledésének. Fontos segítséget jelentett az Egysesült Államok [[Marshall-terv]]beli segítsége [[Nyugat-Berlin]] számára. Mivel a város nyugati fele a blokád óta nem számított biztonságos helynek, a cégek nem szívesen települtek Nyugat-Berlinbe, amit a nyugat-német politika [[szubvenció]]kkal próbált ellensúlyozni. A Berlin-szubvenciók fontos szerepet játszottak a város gazdasági életében és részesei annak, hogy közvetlenül a rendszerváltozás után a város gazdasága nem indult akkora fejlődésnek, amekkorát az elemzők vártak. A támogatásokhoz szokott gazdaság nem igazán tudott hozzászokni a szabad piacgazdasághoz.
 
Kelet-Berlin az [[NDK]] gazdaságának a központja volt. Ennek ellenére a merev, centralizált és ugyancsak agyontámogatott kelet-berlini [[tervgazdaság]] soha nem tudott a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe bekerülni; leginkább az elavult műszerek és a nyersanyag- valamint devizahiány akadályozta ebben. A rendszerváltozás után a [[Vasfüggöny]] mögötti politikai rendszerek összeomlásával omlott össze a kelet-berlini gazdaság is. A nyugat-német gazdaság – érthetően - nem vásárolta az elavult és versenyképtelen kelet-német termékeket, inkább abban volt érdekelt, hogy a saját termékeit keleten el tudja adni. Évekig tartott, amíg kelet-berlini boltokban helyi termékek is megjelentek.
314

szerkesztés