„Berlin” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: - képek |
|||
143. sor:
==Története==
[[1701]]-től, a [[Porosz Királyság]] megalakulásától [[Porosz Királyság|Poroszország]] fővárosa. A [[harmincéves háború]]ban majd a [[hétéves háború]]ban több ízben megszállták az orosz, illetve az osztrák csapatok, [[1807]]-ben pedig [[Bonaparte Napóleon]] francia katonái.
Berlin vidékén egykor [[vendek]] laktak, helyüket később német telepesek vették át. A város a [[13. század]] elején kereskedővárosként jött létre, több fontos kereskedelmi út haladt át rajta. Berlin neve [[1244]]-ben fordul elő legelőször oklevelekben, egy, a Spree szomszédos szigetére épült másik telep neve (Colonia = Köln) már [[1238]]-ban. 1225 és 1233 között mindkét település megkapta a brandenburgi jogot. Az ikervárosok csak [[1709]]-ben egyesültek egymással. A bajor, de különösen a luxemburgi házból való fejedelmek alatt a város fejlődése lendületet kapott. [[1307]]-től a [[Hanza]]-szövetség tagja. [[1391]]-ben Berlin megkapta az önálló bíráskodás jogát, de a [[15. század]]ban sokat szenvedett a [[junker]]ektől, elsősorban a ''Quitzow'' családtól. Hohenzollern Frigyes, az új fejedelmi család megalapítója ([[1415]]) véget vetett az ököljog korának; II. Frigyes pedig ''[[Köln]]'' helyén új kastélyt épített. A [[14. század]] közepétől a brandenburgi választófejedelmek (1440-től a Hohenzollernek) székvárosa. János Cicero óta ([[1486]]–[[1499|99]]) Berlin a brandenburgi fejedelmek székvárosa. [[1544]]-ben a város pénzzel váltotta vissza [[II. Frigyes]]től a korábban elvett bíráskodási jogot. [[Joakim]] meghonosította a [[protestáns]] istentiszteletet ([[1539]]). [[1613]]-ban [[János Zsigmond]] református hitre tért, ez zendülésre szolgáltatott okot. A [[harmincéves háború]]ban a gyenge falakkal körülvett városnak pénzen kellett magát a [[svédek]] támadásaitól megváltania. Lakossága akkor 10 000 főre rúgott. Frigyes Vilmos, a «nagy választófejedelem» Berlin felvirágzása idején komoly érdemeket szerzett. Csökkentette az [[adó]]t, megerősítette, átalakította a Friedrichswerder és Dorothea-városrészeket, és menedékhelyet nyitott a szárnyai alá menekülő [[waldens]]eknek, [[hugenotta|hugenottáknak]] és németalföldi reformátusoknak. A Spree-hajózáson is lendített és különösen [[Spandau]] városrész telt meg uralkodása alatt hajós néppel. [[I. Frigyes porosz király]] [[1709]]-ben azután a négy városrészt egy egésszé egyesítette. Ő alapította továbbá a Friedrich-városrészt, a Zeughaust és számos tudóst, művészt hívott meg udvarába. [[1699]]-ben és [[1700]]-ban elindította a szépművészetek és tudományok akadémiájának építését. [[I. Frigyes Vilmos]] leromboltatta a várfalakat, az őrséget ellenben 14 265 főre emelte, míg a lakosság fennmaradó része 58 800 fő volt. [[II. Frigyes porosz király|II. (Nagy) Frigyes]] számos külföldi iparost telepített Berlinbe, az állatkertet gyönyörű parkká alakította át, a katonaság számára pedig kaszárnyákat épített. A városi közigazgatást az 1747. évi rendelettel rendezte. A [[hétéves háború]] elején, [[1757]]-ben [[Hadik András]] vezérlete alatt magyar huszárok sarcolták meg a várost; [[1760]]-ban pedig az oroszok, akik nagy összegű hadisarcot követeltek. [[Image:Reichstag left.jpg|thumb
A napóleoni háborúk lezajlása után Berlin a haladás és jólét útjára lépett. A város a porosz királyság és a német birodalom fővárosa, a porosz király és a német császár székvárosa, valamint a német birodalmi hatóságok legnagyobb részének székhelye volt. [[III. Frigyes Vilmos]] megalapította az egyetemet ([[1809]]), amelyhez elsőrangú tudósokat nevezett ki és az ő parancsára építette [[Schinkel]] a [[Régi Múzeum (Berlin)|régi múzeumot]]. [[IV. Frigyes Vilmos]] az [[Új Múzeum (Berlin)|új múzeumot]] létesítette. 1838-ban épült az első vasút. [[1848]]. [[március 18]]-án vette kezdetét a szabadságharc, melyet azonban itt is rövid idő alatt levertek. [[1860]] óta az északi külvárosokban nagy gyárak épültek, [[1871]]-ben pedig Berlin a német császárságnak fő- és székvárosa lett és azóta páratlan gyorsasággal növekedett világvárossá. Tisztaságra és példás rendre nézve egy város sem múlta felül.
153. sor:
===A kettéosztott város===
{{fő|Berlini Fal}}
[[Kép:Berlinermauer.jpg|thumb
[[1945]] júniusától kezdve a rommá lőtt város négyhatalmi megszállás alatt állt. A [[Nyugat-Németország|Német Szövetségi Köztársaság]] megalakulása ([[1949]]) után az amerikai, brit és francia szektorokból alakult meg [[Nyugat-Berlin]]. Míg az újonnan alakult Német Szövetségi Köztársaság az ideiglenességet hangsúlyozandó nem egy nagyvárost, hanem egy kis fürdővárost, [[Bonn]]t tette fővárosává, a szovjet megszállási szektor a [[Német Demokratikus Köztársaság]] fővárosa lett.
| |||