„Berlin” változatai közötti eltérés

79 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
Az infrastruktúra és az ipar újjáépítése a háború után sok helyen szó szerint a nulláról indult. A város politikai kettéosztottsága és [[Nyugat-Berlin blokádja]] nem kedvezett a gazdaság ujjáéledésének. Fontos segítséget jelentett az Egysesült Államok [[Marshall-terv]]beli segítsége [[Nyugat-Berlin]] számára. Mivel a város nyugati fele a blokád óta nem számított biztonságos helynek, a cégek nem szívesen települtek Nyugat-Berlinbe, amit a nyugat-német politika [[szubvenció]]kkal próbált ellensúlyozni. A Berlin-szubvenciók fontos szerepet játszottak a város gazdasági életében és részesei annak, hogy közvetlenül a rendszerváltozás után a város gazdasága nem indult akkora fejlődésnek, amekkorát az elemzők vártak. A támogatásokhoz szokott gazdaság nem igazán tudott hozzászokni a szabad piacgazdasághoz.
 
[[Image:Train station Berlin Potsdamer Platz.jpg|thumb|A [[Potsdamer Platz]]]]
Kelet-Berlin az [[NDK]] gazdaságának a központja volt. Ennek ellenére a merev, centralizált és ugyancsak agyontámogatott kelet-berlini [[tervgazdaság]] soha nem tudott a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe bekerülni; leginkább az elavult műszerek és a nyersanyag- valamint devizahiány akadályozta ebben. A rendszerváltozás után a [[Vasfüggöny]] mögötti politikai rendszerek összeomlásával omlott össze a kelet-berlini gazdaság is. A nyugat-német gazdaság – érthetően - nem vásárolta az elavult és versenyképtelen kelet-német termékeket, inkább abban volt érdekelt, hogy a saját termékeit keleten el tudja adni. Évekig tartott, amíg kelet-berlini boltokban helyi termékek is megjelentek.
 
314

szerkesztés