„Csanád nemzetség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
16. sor:
==A nemzetségből származó családok==
 
[[1160]]-[[1190]] körül élt Csanád vezér dédunokája Buguzlou, a Vejteiek őse és '''
Belenyk''' (Belényes) bán.
 
'''Belenyiknek''' (Belenik) (Belényes bánnak) három fia volt: '''Nagy Fülöp''', '''Kelemen bán''' és '''Waffa'''.
 
- Nagy Fülöp és Waffa [[Enyedszentkirály|Szentkirály]]on volt birtokos.
 
* Belnyik bán idősebb fiától, Kelemenös bántól, ki előbb aradi várispán volt származott le a '''[[Thelegdy család]]'''.
 
'''Kelemen''' (Kelemenös) bán fia I. Pongrácz ([[1218]]-[[1256]] volt, kinek fiai László és Tamás [[Telegd]] birtokosai voltak. Ők tekinthetők a nemzetség Bihar megyei törzsének, mely köré a nemzetség [[Erdőhát (tájegység)|Erdőhát]]i birtokai csoportosultak. E birtokok a fennmaradt oklevelek szerint még a [[tatárjárás]] előtt kerültek a nemzetség birtokába.
 
[[1257]]-ben László és Tamás és az ugyanezen nemzetségből leszármazott István fia Pál a [[váradi káptalan]] előtt a következő birtokokon osztoztak:
32 ⟶ 33 sor:
A [[13. század]]ban a nemzetség birtoka lett a kalotai kerületben fekvő [[Kisjenő|Jenő]] és a [[Bánság]]ban fekvő [[Kanizsamonostor]], [[Szanád]] és [[Padé]] is.
 
'''[[Kanizsamonostor]]''', Kanizsa (monostora) a Csanád nemzetség monostora volt, mely már a [[tatárjárás]] előtt fennállt.
[[1247]]-ben a Csanád nemzetségbeli Kelemen fia Pongrác ispánnak telke volt itt.
 
41 ⟶ 42 sor:
[[1337]]-ben a nemzetségi monostort a Makófalviak és a Telegdyek közösen használták.
 
'''[[Szanád]]''' fele része [[1247]]-ben Pongrácz ispán birtoka volt. A nemzetség tagjainak [[1256]] évi birtokmegosztásakor Szanád a Kelemenös fiak birtoka lett, de [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király uralkodása alatt [[Tamás ispán]] fiai hűtlenségük miatt Szanádot elvesztették és csak [[1321]]-ben nyerték vissza Csanád prépost közbenjárására.
 
[[1337]]-ben Szanád már két részből állt: Al-Szanád jutott a Telegdyeknek, Fel-Szanád a Makófalviaknak. A Telegdyek később, [[1360]]-ban még egyszer megosztoztak itteni birtokukon; ekkor a falut Telegdy Miklós fiai, György és Miklós kapták meg. A Telegdy rész megmaradt a család birtokában és [[Telegdi István (kincstartó)|Telegdy István]] [[1508]]-ban a királytól új adománylevelet kapott itteni birtokrészeire.
A Makófalvi család része a Csákiak birtokába került. Csáki Gábor ezt a részt [[1509]]-ben elzálogosította [[Bakócz Tamás]] bíboros érseknek.
 
'''[[Padé]]''' a Csanád nemzetség tagjainak[[1256]]-os osztozkodásakor a falu '''Kelemenös''' bán fiainak jutott, kinek unokáját, Tamás ispánt, [[IV. László magyar király|IV. László]] király [[1285]] április 26-án megerősítette itteni birtokaiban. Az [[1337]] évi újabb birtokmegosztáskor az egész falut a Makófalvi család kapta osztozkodásakor, [[Padé]] '''Kelemenös''' bán fiainak jutott, kinek unokáját, Tamás ispánt, [[IV. László magyar király|IV. László]] király [[1285]] április 26-án megerősítette itteni birtokaiban. Az [[1337]] évi újabb birtokmegosztáskor az egész falut a Makófalvi család kapta.
 
I. Pongrác fiai közül ''Tamás''(ispán) [[1299]] után Telegd birtokosa volt, ő alapította meg a későbbi virágzó [[Thelegdy család]]ot.
 
'''Waffa''' comesnek három fia: Csanád ([[1238]]-[[1356]]), Barnabás és I. Fülöp voltak.
 
Waffa fia Csanád comes neve egy [[1233]]-ban kelt oklevélben fordul elő Erdélyben [[Karakó]] és [[Igen]]-nel kapcsolatban.
 
A Waffa ágból, annak Csanád nevű fiától származtak később a '''Makófalvy''', '''Makay''' és a '''Kémery''' családok.
Barnabás (1256) és Fülöp (1256) nevű fiaitól származtak a '''Tömpösiek''' ősei.
[[1274]]-ben a '''Csanád nemzetség''' tagjai; a Makófalviak és a Tömpösiek megosztoztak birtokaikon, mely alkalommal a Waffa fiak (a három testvér) 22 falut kaptak, köztük négy monostort is.
 
[[1344]]-ben pereskedett egymással birtokain a két ág: Kelemenös és Waffa ága: