„Zrínyi II. Péter” változatai közötti eltérés

a
legszigosúbb javítva legszigorúbb-ra, emliti javítva említi-re
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (legszigosúbb javítva legszigorúbb-ra, emliti javítva említi-re)
 
== Élete ==
Péter gróf élete kevéssé ismert, de annyi bizonyos, hogy örökölte apja hatalmaskodó, törvényszegő természetét. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[1481]]-ben zágrábi tartózkodása során az igazságszolgáltatás szigorával volt kénytelen fellépni Zrínyi Péterrel szemben. A fellépés oka a király okleveléből derül ki. Eszerint Korbáviai János a király menlevelével utazott Zágrábból, valószínűleg saját birtokaira, amelyek a tengerparthoz közel, részben a Dalmáciában feküdtek. Útja Zriny közelében vezetett, ahol Zrínyi Péter a királyi menlevél ellenére elfogatta őt. Ez főbenjáró bűnt jelentett, ami miatt az akkori Szlavónia fővárosába, Zágrábba, a báni törvényszék elé idézték, ahol úgy tűnik, hogy nem jelent meg. A törvényszéket ez nem gátolta meg abban, hogy a legszigosúbblegszigorúbb ítéletet, fő- és jószágvesztést mondjanak ki rá és Pál nevű fiára, aki ezek szerint szintén részese volt az esetnek.{{refhely|Salamon|214-215. o.}}
 
Az enyhítés lehetősége a király kezében volt, aki kegyelmet adott a Zrínyiknek, de azzal a feltétellel, hogy Péter gróf és fia Pál az ország védelmére évenként három hónapig a saját költségükön kiállítandó száz lovassal szolgáljanak bármely ellenség ellen a király, vagy valamelyik kapitányának a vezérlete alatt. Azt is feltételül szabta, hogy az elkövetkezendő időkben a hasonló bűntől óvakodjanak, különben a mostani kegyelmet megvonja tőlük.{{refhely|Salamon|215-216. o.}}
Zrínyi Péter és Zrínyi Pál nevével [[1492]]-ben is találkozunk. Az okmány, amelynek elején nevük, hátulján pedig pecsétjük áll nevezetes szerepet játszott a magyar történelemben. Ez alapján követelte [[I. Miksa német-római császár|Miksa német császár]] később magának a magyar koronát. Amit a [[Buda (történelmi település)|Budán]] összegyűlt főnemesek és papok nagy része, valamint a horvát és szlavóniai főurak is aláírtak, arról szól, hogy abban az esetben, ha I. Ulászló király fiú utód nélkül halna meg, a magyar korona Miksára, illetve fiú utódaira fog szállni.{{refhely|Salamon|216-217. o.}}
 
Zrínyi Péter és Zrínyi Pál haláláról is hallgat a korabeli krónika. Istvánffy Miklós emlitiemlíti ugyan, hogy Zrínyi Péter is jelen volt a korbávmezei csatában, melyben a Derencsényi Imre bán vezérlete alatt állt horvát sereg súlyos vereséget szenvedett a töröktől, és amelyben számos horvát főúr is elesett, de Istvánffy tévedhet is a névben tekintve, hogy Zrínyi II. Péter 1493-ban már legalább hatvan éves ember lehetett. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy ezután mindkét Zrínyi eltűnik a történeti forrásokból. A család Zrínyi Péter másik fiának, Zrínyi III. Miklósnak a Karlović Ilonával kötött házasságával ment tovább. Ő lett a megalapozója a család jövendőbeli gazdagságának és hatalmának.{{refhely|Salamon|217. o.}}
 
== Jegyzetek ==