„Péterffy Jenő” változatai közötti eltérés

 

A csendőrtiszti tanfolyamot [[1921]]–[[1922]]-ben végezte el, ezt követően előbb a [[sopron]]i, majd az [[Eger|egri]] csendőriskolában volt oktatótiszt. [[1939]]-ben őrnaggyá léptették elő, majd az I. (budapesti) csendőrkerület [[szentendre]]i szárnyának lett szárnyparancsnoka. [[1940]] szeptemberében a [[Magyar Királyi Csendőrség]] felügyelőjének lett a személyi segédtisztje. [[1943]]-ban a nagyváradi csendőrtanzászlóalj parancsnokává nevezték ki, egyben alezredessé léptették elő.

A német megszállást (1944. március 19.) és a magyarországi zsidóság gettósítására keretet nyújtó törvény meghozatalát követően, dr. [[Endre László (politikus)|Endre László]] belügyi államtitkár április 29-én Nagyváradra látogatott, ahol a város vezetőségét instrukciókkal látta el a gettó felállítására és a zsidóság összegyűjtésére vonatkozóan,<ref>A zsidóság gettósítása elleni tiltakozásként [[Hlatky Endre]] főispán és [[Soós István (polgármester)|Soós István]] váradi polgármester lemondtak tisztségükből, helyüket [[Rajnay-Reiner Károly]] ny.á. vezérőrnagy és [[Gyapay László]] korábbi alpolgármester vették át.</ref> ezen a találkozón részt vett Péterffy Jenő is a csendőrség képviseletében.<ref>http://epa.oszk.hu/00900/00995/00039/pdf/epa00995_multunk_2014_3_130-149.pdf Löwy Dániel: A Bihar megyei gettó története, 131. o.</ref> A [[kolozsvári népbíróság]] vádirata szerint május 3. és május 10, között a gettósítást a nagyváradi rendőrparancsnok, [[Németh Imre (rendőrtiszt)|Németh Imre]] százados felügyelte, ezt követően a teljes feladatkört ([[Paksy-Kiss Tibor]] közbenjárására) Péterffy vette át, aki egyben a gettósítás adminisztratív hátterével foglalkozó, háromfős „gettó-bizottságnak” is tagja lett (Soós István polgármester lemondását követően Gyapay László alpolgármester és [[Nadányi János]] alispánnal egyetemben).<ref>http://www.survivors-romania.org/text_doc/sentinta.htm {{Wayback|url=http://www.survivors-romania.org/text_doc/sentinta.htm |date=20150918001525 }} A kolozsvári népbíróság 8. csoportos perének vádirata és ítélete (román nyelven)</ref>