„Lukács Miklós (karmester)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elütés javítása
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
25. sor:
== Élete ==
[[Fájl:Perényi Marjorie, Lukács Györgyné 1905-2.jpg|bélyegkép|balra|110px|<center>Édesanyja, Perényi Marjorie</center>]]
Édesapja erzsébetvárosi [[Lukács György (miniszter)|Lukács György]] (1865–1950) vallás- és közoktatásügyi miniszter, országgyűlési képviselő, édesanyja perényi Perényi Marjorie bárónő (1875–1949).<ref>{{Cite web |url=http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=43532 |title=Magyar családtörténeti adattár |accessdate=2015-06-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150618162738/http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=43532 |archivedate=2015-06-18 }}</ref> Középiskolai tanulmányai befejezésével egy téves diagnózis következtében halálos betegnek nyilvánították. Ennek következtében bárói örökségének nagy részét elherdálta, még hitelt is felvett annak reményében, hogy visszafizetnie már nem kell.<ref>[http://urbface.com/budapest/a-kapsza-otp-tarsashaz ''A Kapsza–OTP-társasház. A báró és a szarvas''] = UrbFace</ref> Miután kiderült, hogy orvosai tévedtek, úgy döntött, hogy komolyabb zenei tanulmányokba kezd. 1926-ban felvételt nyert a [[Lipcse (Németország)|lipcsei]] konzervatóriumba, majd két év múlva [[Berlin]]ben, a zeneművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. Itt Julius Prüwer, Arthur Schnabel, [[Paul Hindemith]] voltak a mesterei. 1930 és 1943 között különböző német városok ([[Hamburg]], [[Osnabrück]], [[Münster]], [[Greifswald]]) színházaiban működött karmesterként. Ekkor még nem állt szándékában visszatérnihazatérni: egyetlen [[Magyarországmagyarország]]ra: egyetlen magyarországii meghívását sem talált minden tekintetben kielégítőnek, ezért visszautasította azt. A [[második világháború]] közepén végül mégis a hazatérés mellett döntött.
 
A [[Magyar Állami OperaházbanOperaház]]ban 1943. október 21-én debütált vendégkarmesterként a ''[[Szöktetés a szerájból]]'' című [[Mozart]]-[[opera (színmű)|operával]]. Az évad végén – származása miatt –
felmentették az intézmény akkori igazgatóját, [[Márkus László (rendező)|Márkus Lászlót]], majd 1944. július 26-án a fiatal Lukácsot nevezték ki igazgatónak. Ekkor mindössze negyedévig töltötte be ezt a posztot. A [[Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom|nyilas]] hatalomátvétel alatt végig bekötött, begipszelt karral járt, hogy ne kelljen vezényelnie. [[Sergio Failoni]]hoz hasonlóan ő is így fejezte ki tiltakozását és ellenszenvét a nyilasokkal szemben. A háború alatt számos kollégája életét mentette meg, és az operaház ingóságai közül is igyekezett menteni a menthetőt. Ezért a háború után az intézmény ügyeit vizsgáló bizottság kedvezően ítélte meg addigi működését a házban. Ennek következtében 1943-tól egészen 1978-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig a Magyar Állami Operaház karmestere maradhatott, de az igazgatósági posztot 1944. szeptember 26-án fel kellett adnia.
 
1946–1950 között az operaházOperaház főtitkára volt, [[Tóth Aladár (zenetudós)|Tóth Aladár]] igazgatósága alatt. 1949-ben a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola]] operatanszakának, majd 1963-tól énektanszakának tanszékvezetője lett, egészen 1975-ig. Közben 1951-ben kinevezték a MÁV Szimfonikusok vezető karnagyának is. 1961-ben kötött házasságot Benigni Máriával (1922–?).<ref>{{Cite web |url=http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=43533 |title=Magyar családtörténeti adattár |accessdate=2015-06-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150618164243/http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=43533 |archivedate=2015-06-18 }}</ref> [[Nádasdy Kálmán]] 1966-ban történt visszavonulása után ismét az Operaház igazgatója lett.
[[Fájl:Lukács Miklós emléktáblája I kerület Uri utca 8.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|<center>[[Emléktáblák Budapest I. kerületében|Emléktáblája:<br>I. kerület Úri utca 8.]]</center> ]]