„Vincze Zsigmond” változatai közötti eltérés

belső hivatkozások
a (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
(belső hivatkozások)
| hangszer = [[zongora]], [[hegedű]]
| hang =
| tevékenység = [[zeneszerző]], [[karmester]], [[Hangszerelés|hangszerelő]]
| műfajok = [[operett]], [[kuplé]]
| kiadók =
| honlap =
}}
'''Vincze Zsigmond''', született ''Weisz Zsigmond''<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 86460/1891. Névváltoztatási kimutatások 1891. év 10. oldal 7. sor</ref> ([[Zombor]], [[1874]]. [[július 1.]] [[Budapest]], [[1935]]. [[június 30.]]) zeneszerző, karmester. Nevét a ''Hamburgi menyasszony'' című operettjében[[operett]]jében elhangzó, ''[[Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország]]...'' refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig.
 
==Élete==
[[Zsidók|Zsidó]] családban született, apja Weisz Sándor gabonakereskedő, anyja Frank Magdolna volt. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában [[Aggházy Károly]], [[Bellovics Imre]] és [[Waldbauer József]] tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra [[Nikisch Artúr]] az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] zenekarába szerződtette hegedűsként[[hegedű]]sként. Ezt követően [[Ney Dávid (operaénekes, 1842–1905)|Ney Dávid]] basszista zongorakísérőjeként[[zongora]]kísérőjeként járta az országot. 1898-tól [[Komjáthy János]], 1901-től [[Krecsányi Ignác]] társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt [[Király Színház]]hoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra [[Kacsóh Pongrác]] ''[[János vitéz (daljáték)|János vitéz]]''ét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között [[Szeged]]re szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.
1904. január 31-én Szegeden feleségül vette Kulinyi Mária szegedi színésznőt, kinek szülei Kulinyi Márton és Bíró Anna színészek voltakleányát.<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P68-9M9 A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 65/1904. folyószáma alatt.]</ref>
 
1922. január 31-én mutatták be a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] ''A hamburgi menyasszony'' c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az [[Irredentizmus|irredenta]] felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a ''„Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”''-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: [[Kulinyi Ernő]]) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a [[holokauszt]]tól).
 
Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérlete, ''Az erősebb'' c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a [[népszínmű]]zene magasabb szintre emelésére.<ref>''A budapesti Operaház 100 éve''. Szerk. [[Staud Géza]]. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. {{ISBN|9633305241}}</ref> A szerzemény öt hét alatt hat előadást ért meg, majd végleg eltűnt a repertoárról.<ref>''A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884–19591884—1959''. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 170. l.</ref>
 
Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is, ''A hamburgi menyasszony''t 1939-ig többször felújította a Városi Színház.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
==Források==
* ''Brockhaus–Riemann zenei lexikon''. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó {{ISBN|963-330-540-3}}
59 524

szerkesztés