A '''méhanya''' – a köznyelvbenköznapi nyelvben gyakran '''méhkirálynő''' – a [[méhek]] továbbszaporításra alkalmas, teljesen kifejlett nőnemű alakja. Hosszú, szárnyain túl érő potroháról ismerhető fel. Párzása előtt párzatlan vagy szűz anya, párzása után párzott anya. Szerepe a család fenntartása, utánpótlásának biztosítása; rendezett körülmények között ő a család dolgozóinak az anyja, de a [[here (méh)|herék]] még ilyenkor is származhatnak más családokból. Várható élettartama 3 év, de akár 5 évig is élhet. Néhány német méhészetben akár 8 éves anyák is találhatók. Álcaként kizárólag [[méhpempő]]vel táplálják és felnőtt életének nagy részében is ezt fogyasztja. Amikor nincs [[fiasítás]] ([[rajzás]] előtti állapot, telelés), vagy amikor még nem kezdett el petézni, akkor nem fogyaszt méhpempőt, a dolgozók mézzel és virágporral táplálják. Rendes körülmények esetén egy méhcsaládban egy anya van, de van, hogy egészséges családban a fiatal anya egy ideig együtt él az öreggel. Rajzáskor az öreg anya még azelőtt elhagyja a családot, mielőtt az új anyák kikelnének. Fiatal álcából az anya hirtelen elhalálozása után is tudnak a dolgozók anyát nevelni, erre azonban termelő méhészetben nem szabad hagyatkozni, mert ezzel már véget is ért a szezon.
A köznyelvben nevezik még méhkirálynőnek is, de ezt a méhésznyelv és a tudomány kerüli, mert nem uralkodik a családja fölött, nem ő dönti el, hogy ki mikor mit csinál. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban mégis ő irányítja a család életét. Az anya elnevezés nem új, már a 18. század végi magyar méhészkönyvek is így nevezték.
