„Illyés István” változatai közötti eltérés

A [[székelyföld]]i [[Csíkszentgyörgy]]ön született [[1650]]. [[December 26.|december 26]]-án Illyés János és Kánya Katalin [[csíkszentgyörgy]]i helybéli nemesek fiaként, [[Illyés András]] erdélyi püspök öccseként. Előtanulmányit [[1658]]-ban [[Csíkszentgyörgy|szülőfalu]]jában kezdte Tompos Péter helyi iskolamester munkássága alatt, majd az első és második gimnáziumi osztályt a [[Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium|csíksomlyói ferencesek iskolájá]]ban, a harmadik osztályt [[1666]]-ban [[Ungvár]]on, a negyedik osztályt [[1668]]-ban [[Szepeshely|Szepes]]en, a többi gimnáziumi osztályt [[Pozsony]]ban végezte el, majd a Szent Imréről elnevezett pozsonyi papnevelő intézet, [[1671]]-től pedig a [[Pázmáneum]] növendéke lett. A [[Pázmáneum]] alumnusaként [[1672]]. [[November 25.|november 25]]-től [[Bécs]]ben tanult, elnyerve a „A szabadművészetek mestere" (magister artium) címet. Már mint bölcseleti doktor, [[1674]]. [[November 6.|november 6]]-án [[Szelepcsényi György]] esztergomi prímás [[Róma|Rómába]] küldte a [[Collegium Germanicum et Hungaricum|Német–Magyar Kollégiumba]] teológiai tanulmányai befejezésére. Tanulmányai befejeztével, [[1677]]. [[Február 14.|február 14-én]] pappá szentelték.

[[Magyar Királyság|Magyarország]]ra visszatérve, [[1678]]. [[Július 31.|július 31]]-én a [[nádszeg]]i plébániára nevezték ki plébánosnak, ahol öt évet szolgált. [[1684]] januárjában a püspöki plébániára küldték, de már májusban [[Pozsony]]ba kényszerült menni. [[1685]]-ben [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]on jogtanár lett, ahonnan [[1686]]. [[November 29.|november 29]]-én visszament a püspöki plébániára. [[1688]]. [[Március 14.|március 14]]-én esztergomi kanonok és [[somorja]]i plébános lett. [[1689]]. [[Augusztus 11.|augusztus 11]]-én [[hont]]i, [[1690]]. [[Március 4.|március 4]]-én [[zólyom]]i főesperes, [[1691]]. [[Április 22.|április 22]]-én [[Szenttamás (Esztergom)|szenttamás]]i prépost, [[1691]]. [[Július 29.|július 29]]-én [[szentjobb |szentjobb]]i apát lett. [[1693]]. [[Október 4.|október 4]]-én esztergomi őrkanonokká, [[1696]]. [[Április 19.|április 19]]-én éneklőkanonokká, [[1707]]. [[Október 24.|október 24]]-én olvasókanonokká vált. [[1708]]. [[November 30.|november 30]]-án esztergomi nagyprépost, majd általános érseki helynök és vég[[Szendrő (Szerbia)|szendrő]]i püspök lett. [[1711]]-ben halt meg. Több vallási tárgyú mű szerzője. Végrendeletében bőkezűen gondoskodott a [[Jezsuita rendház (Kolozsvár)|kolozsvári jezsuita]] szemináriumról.

* Lelki Tej. Avagy Catechismus. Az az, A keresztyéni Tudománnak Első és az üdvösségre szükségesb részeiről való Tanítások. Mellyeket Nevezetes Autorokból, és főképpen a Római Catechismusból, egy formába szedett; hasznos kérdésekkel és feleletekkel magyarázott. Nagy-Szombat, 1686. (2. kiadás. UUo. ott, 1697.)

* Fasciculus Miscellaneus. Az-az, Némelly ünnepi solennitásokra, s egyéb ollykor adatott külömbféle alkalmatosságokra, készíttetett, es kötéskébe foglaltatot Egynéhány Prédikácziók. Mellyeket Elő nyelvi prédikálása után rendbevett, helylyesleg bévitett, és írásban ki-adott. UUo. ott, 1710. (2. kiadás, U. ott, 1725.)

* Menybe Vitetet Boldogságos Szűz Maria Congregatziojának, Melly Nagy-Szombat...Parochialis Ecclesiájában... mind a két Nemből-való, és minden allapot-béli, Krisztus Hivei átitatosságának öregbülésére... 1615-ben fundáltatott... eredete: Regulái: Búcsú. Hozzáadatván A Hitnek vallás-tétele a bé-vételkor: és egynéhány áitatos Imádságok, és Litaniák. UUo. ott, 1710. (Irta latinul 1628. Draskovics György, magyarra fordítva kiadta Jaklin Balázs 1684., most némely változtatásokkal Illyés István.)