„Illyés István” változatai közötti eltérés

a
u. ott→ uo. AWB
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (u. ott→ uo. AWB)
 
==Élete==
A [[székelyföld]]i [[Csíkszentgyörgy]]ön született [[1650]]. [[December 26.|december 26]]-án Illyés János és Kánya Katalin [[csíkszentgyörgy]]i helybéli nemesek fiaként, [[Illyés András]] erdélyi püspök öccseként. Előtanulmányit [[1658]]-ban [[Csíkszentgyörgy|szülőfalu]]jában kezdte Tompos Péter helyi iskolamester munkássága alatt, majd az első és második gimnáziumi osztályt a [[Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium|csíksomlyói ferencesek iskolájá]]ban, a harmadik osztályt [[1666]]-ban [[Ungvár]]on, a negyedik osztályt [[1668]]-ban [[Szepeshely|Szepes]]en, a többi gimnáziumi osztályt [[Pozsony]]ban végezte el, majd a Szent Imréről elnevezett pozsonyi papnevelő intézet, [[1671]]-től pedig a [[Pázmáneum]] növendéke lett. A [[Pázmáneum]] alumnusaként [[1672]]. [[November 25.|november 25]]-től [[Bécs]]ben tanult, elnyerve a „A szabadművészetek mestere" (magister artium) címet. Már mint bölcseleti doktor, [[1674]]. [[November 6.|november 6]]-án [[Szelepcsényi György]] esztergomi prímás [[Róma|Rómába]] küldte a [[Collegium Germanicum et Hungaricum|Német–Magyar Kollégiumba]] teológiai tanulmányai befejezésére. Tanulmányai befejeztével, [[1677]]. [[Február 14.|február 14-én]] pappá szentelték.
 
[[Magyar Királyság|Magyarország]]ra visszatérve, [[1678]]. [[Július 31.|július 31]]-én a [[nádszeg]]i plébániára nevezték ki plébánosnak, ahol öt évet szolgált. [[1684]] januárjában a püspöki plébániára küldték, de már májusban [[Pozsony]]ba kényszerült menni. [[1685]]-ben [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]on jogtanár lett, ahonnan [[1686]]. [[November 29.|november 29]]-én visszament a püspöki plébániára. [[1688]]. [[Március 14.|március 14]]-én esztergomi kanonok és [[somorja]]i plébános lett. [[1689]]. [[Augusztus 11.|augusztus 11]]-én [[hont]]i, [[1690]]. [[Március 4.|március 4]]-én [[zólyom]]i főesperes, [[1691]]. [[Április 22.|április 22]]-én [[Szenttamás (Esztergom)|szenttamás]]i prépost, [[1691]]. [[Július 29.|július 29]]-én [[szentjobb |szentjobb]]i apát lett. [[1693]]. [[Október 4.|október 4]]-én esztergomi őrkanonokká, [[1696]]. [[Április 19.|április 19]]-én éneklőkanonokká, [[1707]]. [[Október 24.|október 24]]-én olvasókanonokká vált. [[1708]]. [[November 30.|november 30]]-án esztergomi nagyprépost, majd általános érseki helynök és vég[[Szendrő (Szerbia)|szendrő]]i püspök lett. [[1711]]-ben halt meg. Több vallási tárgyú mű szerzője. Végrendeletében bőkezűen gondoskodott a [[Jezsuita rendház (Kolozsvár)|kolozsvári jezsuita]] szemináriumról.
 
==Művei==
* Lelki Tej. Avagy Catechismus. Az az, A keresztyéni Tudománnak Első és az üdvösségre szükségesb részeiről való Tanítások. Mellyeket Nevezetes Autorokból, és főképpen a Római Catechismusból, egy formába szedett; hasznos kérdésekkel és feleletekkel magyarázott. Nagy-Szombat, 1686. (2. kiadás. UUo. ott, 1697.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/RMK_I_1446/?pg=1&layout=s Soltári Énekek A Magyar Anyaszentegyház vigasztalására és Halottas Énekek A Szomorú Temetések alkalmatosságára. Hozzá-adatván rövideden. A jól meg-haláshoz való készület.] U. ott, 1693. Három rész (Mind három rész külön czímmel. 2. kiadás, U. ott, 1749. Buda, 1781.; további kiadásai: 1809., 1847. és 1860. U. ott és Bpest, 1894.)
* Készület A jól meg-haláshoz, Szép oktatásokkal, biztatásokkal, főfő jósagos cselekedetek gyakorlásával, Imádságokkal, és Istenhez-való fohászkodásokkal, felkészíttetett; és először Francziául, azután Olaszúl, és Deákúl bévebben: Most pedig ... Magyarul rövidebben, és némely változással, s néhol hozzá-adással is, ki-bocsáttatott: a halandók, és halálos betegségben vonakodók vigasztalására, segedelmére: és az őket vigasztalók üdvösséges foglalatosságára. Nagy-Szombat, 1693. (Az I. Soltári Énekeihez mellékelt nagy-szombati 1693. kiadástól különböző önálló kiadás.)
* Catecheses Doctrinae Christianae, seu compendiosa Christiani hominis, in rebus Fidei, Morum, & Controversiarum Institutio. Scripturarum Divinarum testimonijs, Sanctorum Patrum Sententijs, Sanctorumque Canonum & Conciliorum Authoritatibus solidata. Atque in hanc docendi, & e Cathedra dicendi Methodum Studio & Opera ... Hungarico primum idiomate concinnata; jam vero Latinitate donata, passimque aucta. Tyrnaviae, 1701.
* [https://books.google.ro/books?id=7-KUqTfj9AQC&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false Sertum Sanctorum. A Dicsöült Szentek Dicséretinek jó illatu virágiból kötött koszorú. Az-az Ünnep napokra készíttetett Prédikácziók,. Mellyeket Előnyelvi prédikálása után rendbevett, hellyesleg bévitett, és írásban kiadott.] U. ott, 1708. Két rész.
* Fasciculus Miscellaneus. Az-az, Némelly ünnepi solennitásokra, s egyéb ollykor adatott külömbféle alkalmatosságokra, készíttetett, es kötéskébe foglaltatot Egynéhány Prédikácziók. Mellyeket Elő nyelvi prédikálása után rendbevett, helylyesleg bévitett, és írásban ki-adott. UUo. ott, 1710. (2. kiadás, U. ott, 1725.)
* Menybe Vitetet Boldogságos Szűz Maria Congregatziojának, Melly Nagy-Szombat...Parochialis Ecclesiájában... mind a két Nemből-való, és minden allapot-béli, Krisztus Hivei átitatosságának öregbülésére... 1615-ben fundáltatott... eredete: Regulái: Búcsú. Hozzáadatván A Hitnek vallás-tétele a bé-vételkor: és egynéhány áitatos Imádságok, és Litaniák. UUo. ott, 1710. (Irta latinul 1628. Draskovics György, magyarra fordítva kiadta Jaklin Balázs 1684., most némely változtatásokkal Illyés István.)
* Illyés István kronikája. Esztergom 1863. (Kivonatban M. Sion 881. 1. és teljesen u. ott, 1865. 809., 881. 1.)
* Liber Rationum Custodialium Ecclesiae Metrop. Strigon. ab A. 1693-1696. 4rét, 1698-ból. (Kéziratban megtalálható az esztergomi főegyházmegye könyvtárában.)
25 545

szerkesztés