„Pompéry János” változatai közötti eltérés

a
u. ott→ uo. AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
a (u. ott→ uo. AWB)
Tanulóéveit szülővárosában kezdte, Pesten folytatta, s a jogot 1838-ban [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjesen]] végezte. Itt részesült, mint író, a legelső kitüntetésben a magyar nyelvművelő társaságban felolvasott novellájával. Ezalatt szülei, az 1830-ban [[Lengyelország]]ot ért nagy csapás következtében borüzletük csökkenvén, elszegényedtek. Pompéry 1842. szeptember 26-án ügyvédi vizsgát tett. 1845-47-ben két és fél évig gróf [[Eszterházy Károly]], Győr megye főispánjánál nevelői állásban működött, a gróf fiát a magyar köz- és magánjogra tanította, emellett az irodalommal is szorgalmasan foglalkozott. 1847-ben [[Marcaltő]]n ügyvéd volt és ezen év április 19-én a királytól megújított magyar nemességi oklevelet nyert.
 
1848–49-ben belügyminisztériumi titkár, 1849-ben pedig a jászkunok túrkevei kerületének országgyűlési képviselője volt. 1850-ben [[Bécs]]be tette át lakását és a legfőbb törvényszéknél a magyarországi felek ügyeinek elintézését magán ügyvivő minőségében szorgalmazta. Visszatérvén Pestre, 1852-ben a természettudományok műveléséhez fogott; különös szenvedéllyel tanulta a kémiát.
 
1853-tól a [[Pesti Napló]] munkatársaként, majd 1856. december 9-étől 1857. december 9-éig szerkesztőjeként dolgozott. A politikai sajtó terén ekkor kezdett munkálkodni. A Garay-árvák ügyét ő karolta fel és leginkább ő eszközölte ki fényes sikerét. A magyar írók segélypénztára ügyében is ő indította meg a mozgalmat és nagy munkásságot fejtett ki ez ügyben.
Szintoly lankadatlanul működött színházi ügyekben és az egyesületi téren is minden irányban.
 
1859. december 16-án a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választotta. Azon időben egy pár cikket írt a biztosítás ügyéről és az éppen akkor létrejött első [[Magyar Általános Biztosító Társaság]] fontos feladatára hívta fel a közönség figyelmét a Pesti Naplóban. Tisztviselője is lett e társaságnak, és 1864-től már a központi főügynökség egyik vezetője volt; 1874-től fogva pedig még ezenkívül az igazgatóság és választmányi jegyzője is; ez állásaiban megmaradt élte fogytáig.
 
1861-től politikai lapok szerkesztésével foglalkozott; 1861. január 1-jével megalapította a Magyarország című lapot, amelyet 1862. május 16-áig szerkesztett. Ezután az [[Ország (időszaki lap)|Ország]] című lap szerkesztője volt Pesten 1862. október 15. és 1863. április 15. között. Megromlott egészsége miatt kénytelen volt abbanhagyni a szerkesztést.
 
Folyóiratokban több cikke és elbeszélése jelent meg az [[1840-es évek|1840-es]] és [[1850-es évek]] folyamán. [[Vajda János (költő)|Vajda János]] baráti köréhez tartozott.
 
A Magyar Tudományos Akadémiában 1887. február 22-én [[Joannovics György]] mondott fölötte emlékbeszédet.
==Főbb művei==
* Beszélyek. Irta Pompéry János (Ervin). Pest, 1853. Két kötet. (I. Az élet, naplómból, Két hölgy szerelme, Yole, II. A Tardyház, A virágos sír. Clarissa. Ism. Hölgyfutár 179. sz., P. Napló 1067., Budapesti Hirlap 274. sz., M. Hirlap 273. sz. 2. kiadás. U. ott 1864.).
* A tihanyi visszhang. Rege. Das Echo von Tihany. Märchen, Übersetzt von Kertbeny. UUo. ott, 1853.
* Clarissa. Zwei Frauenherzen. Aus dem Ungarischen von Max Flak. Wien, 1853. (Neues Belletr. Lese-Cabinet 57. 58.)
* A telivér. Gróf Karátsonyi féle pályadíjat nyert eredeti vigjáték öt felvonásban. Írta Péter Pál. Bpest, 1859. (Ism. Pesti Napló 123-125. sz. Először adatott 1859. máj. 26. a pesti nemzeti színházban).
* A jogvesztés elmélete és az államjog. Irta Csemegi Károly. Kiadta ... Pest. 1862.
* Az első magyar általános biztosító társaság fennállásának negyedszázados évfordulóján. Bpest, 1883.
 
==Irodalom==
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|jog||irodalom}}
 
{{DEFAULTSORT:Pompery Janos}}
[[Kategória:Magyar írók]]
25 420

szerkesztés