„Hszin-dinasztia” változatai közötti eltérés

A [[Han-dinasztia|Nyugati Han-dinasztia]] bukásához évszázados belső problémák vezettek. A birodalom i. e. 80-tól a császár diktartúrája volt, amelyben minden kormányzati posztot csakis az ő családtagjai tölthettek be. {{kínai|Han Wudi|Han Vu-ti}} uralkodásának vége felé, s különösen utódjai alatt a parasztok terhei növekedtek, fokozódott a földkoncentráció, ami az uralkodóház meggyengüléséhez vezetett. A tehetetlen császárok kezéből a tényleges hatalom a császárnéi családok kezében összpontosult. [[Vang Mang|{{kínai|Wang Mang|Vang Mang}}]] (王莽; i. e. 45 – i. sz. 23), az egyik császárné unokaöccse i. sz. 9-ben palotaforradalmat hajtott végre, s {{kínai|Xin|Hszin}} („Új”) néven saját dinasztiát alapított. A feszültségek enyhítése érdekében visszaállította a kútföldrendszert, az uralkodó tulajdonának nyilvánított minden földet, megtiltotta a rabszolgák adásvételét, a sólepárlást, a vasöntést és a szeszfőzést állami monopóliummá nyilvánította. Új, ókori típusú pénzt bocsátott ki, megváltoztatta a mértékegységek etelonjátetalonját és minden rangot, intézményt megváltoztatott.{{refhely|Gernet 2001.|126. o.}}

{{kínai|Wang Mang|Vang Mang}} reformjainak alapjául a sok klasszikus részletet tartalmazó, de nem túl régi kompillcációkompiláció eredményeképpen összeállított ''[[Csou szertartásai]]'' című mű szolgált, amely részletes leírást tartalmaz a [[Csou-dinasztia|{{kínai|Zhou|Csou}}]] adminisztrációs rendszerről, a hivatali rangokat pedig a Föld, az Ég, és a Négy Évszak hivatalnokai közt osztja szét.{{refhely|Gernet 2001.|126., 127. o.}}

{{kínai|Wang Mang|Vang Mang}} radikális reformjai azonban eredménytelennek bizonyultak, azokat képtelen volt következetesen végrehajtani. Az állandó bizonytalanság és a természeti csapások hatalmas felkelésekhez vezettek. Ezek közül a legjelentősebb az i. sz. 17-es Lülin- (綠林) („Zölderdő”) felkelés és a 18-as vörösszemöldökűek ({{kínai|''chimei''|''cse-mej''}} 赤眉) felkelése volt. {{kínai|Wang Mang|Vang Mang}} uralmát a felkelők i.sz. 23-ban megdöntötték. A főváros [[Csang'an|{{kínai|Chang'an|Csang'an}}]] bevételéért vívott csatában, a császár maga is elhunyt. HolttetstétHolttestét a lázadók feldarabolták, a fejét pedig az ideiglenes főváros városfalára tűzték ki. A trónra a Han-ház egyik tagja, [[Liu Hsziu|{{kínai|Liu Xiu|Liu Hsziu}}]] (劉秀; i. e. 5 – i. sz. 57) került (i. sz. 25), visszaállítva ezzel a Han-dinasztia uralmát.{{refhely|Gernet 2001.|127. o.}}