„Gumiarábikum” változatai közötti eltérés

A 15. században fedezték fel ismét európai hajósok a gumiarábikumot, és megindult behozatala kontinensünkre. Az ''arabicum, arab'' jelzők nem a származási helyre utaltak, hanem arra, hogy Európába leginkább [[arábia]]i kikötőkből (például [[Áden]], [[Suakin]]) szállították a nyersmézgát. Eleinte leginkább orvosságként ismerték. Az újkorban a [[nyomdaipar|nyomda-]], a [[papíripar|papír-]] és a [[textilipar]]ban, a [[cigaretta]]gyártásban ragasztószerként, [[gyufa]]fej, [[pirotechnika]]i anyagok, festékek, cipőkenőcsök, [[tinta]] kötő-, illetve sűrítőanyagaként, valamint a gyógyszeriparban [[emulzió]]khoz alkalmazták és alkalmazzák. A 20. század első harmadában a [[fényképészet]]ben általános volt a [[guminyomat]], azaz egyfajta [[bikromát]] eljárás, amely gumiarábikumos oldattal kezelt fotopapírokon lehetővé tette a művészi igényű szépiafelvételek kidolgozását. A postai [[bélyeg]]ek ragasztandó oldalát gyakran szintén gumiarábikummal vonják be. Az [[élelmiszeripar]]ban szirupok, [[gumicukorka|gumi-]] és pillecukrok [[adalékanyag]]a, illetve fontos filmbevonatképző és [[kolloid]][[stabilizátor]] ([[E-számok|E-száma]] E-414). Mára a [[szintetikus anyag]]ok előretörése háttérbe szorította használatát.

 

 

==Kinyerése és feldolgozása==