„Rómer István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:38C1:F200:6CB9:2861:BC2D:5DEB (vita) szerkesztéséről Assaiki szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Szebb így...
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
5. sor:
[[1788]]. [[december 26.|december 26-án]] született a mai [[Szlovákia|Szlovákiához]] tartozó [[Nagysáros]]on. Régi nemesi családból származott, a család a kis[[enyicke]]i nemesi előnevet viselte; apja [[sátoraljaújhely]]i ügyvéd volt, bár különösebb vagyonnal nem rendelkezett. Ő maga elemi és középiskoláit ugyancsak Sátoraljaújhelyen végezte; élénk esze, jó felfogása és a természettudományok iránti érdeklődése folytán a szülei a gyógyszerészi pálya felé indították el. Három évet töltött gyakornokként a kisváros gyógyszertárában, majd újabb három évet dolgozott Kassán, hasonló munkakörben mint nem okleveles segéd.
 
A segédévei alatt megtakarított pénzén [[1808]]-ban [[Bécs]]be ment, hogy gyógyszerészeti egyetemi tanulmányokat folytathasson és oklevelet szerezhessen. Tőkéje hamar elfogyott, ezért itt is segédnek állt dr. [[Scharinger József]] gyógyszertárába, majd [[1809]]-ben beiratkozott a bécsi tudományegyetemre. Oklevelét [[1814]]-ben szerezte meg, magister pharmaciae (gyógyszermester) minősítéssel. Ugyanebben az évben kötött házasságot is, feleségül véve egy bárókisasszonyt, akinek grófnői rangú anyja egy év múlva meg is haltmeghalt, így a házaspár nagy vagyonra tett szert. Rómer ebből a pénzből saját patikát szeretett volna nyitni, de ez az álma szertefoszlott, pénze nagy részét ugyanis bécsi üzérek elsikkasztották.
 
Rómer ezt követően egy rövid ideig – a napóleoni harcok lezárultáig – tábori gyógyszerésznek szegődött, majd visszatért Scharinger gyógyszertárába, ahol szabad idejében kémiai kísérleteket folytatott, többek között a Franciaországban megismert mártógyufa fejlesztésére. Bécsben ő alapította az első mártógyufagyárat, [[1822]]-ben alapított üzeme rövidesen 200 főt foglalkoztató gyárrá vált. A gyufa mellett más vegyi anyagokat is gyártott, így például a fertőtlenítésre akkoriban kiterjedten használt, és először [[Kitaibel Pál]] által előállított [[klórmész]] nagyipari előállításával is foglalkozott. Üzeme gyártott kálium-hipokloritot tartalmazó fehérítő- és fertőtlenítőszert is.