„Herceghalmi vasúti baleset” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Címke: Egyértelműsítő hivatkozások
39. sor:
mozdonyvezetője észlelte, hogy a vágány foglalt előtte. Működésbe hozta a féket, de már elkésett; a gyorsvonat 76 km/h-s sebességgel az állomásról kihaladó [[személyvonat]] hátsó kocsijaiba csapódott. Az ütközés a személyvonat két kocsiját elszakította a szerelvénytől. A gyorsvonat mozdonya ezt a két kocsit maga alá gyűrte, miközben a mozdonyt is szinte teljesen összetörték a személykocsik roncsai. A mozdony után kapcsolt szalonkocsik egymásba csúsztak, lefordultak a vasúti pályáról. A halálra rémült utasok a környező szántóföldekre menekültek a ronccsá vált vonatból.
 
== Kármentés és vizsgálat ==
A herceghalmi állomás személyzete azonnal értesítette a [[MÁV]] üzletvezetőségét a bekövetkezett szerencsétlenségről. A katasztrófa helyszínére elsőként egy német katonai szerelvény érkezett, a katonák azon nyomban hozzákezdtek a mentéshez. A [[németek]] és az időközben hozzájuk csatlakozó [[Orosz Birodalom|orosz hadifoglyok]] máglyát raktak a favázú kocsik roncsaiból, ezek fényénél sebesülteksérültek és holttestek tucatjait húzták ki a vonat alól. A reggeli órákig további két műszaki és egy kórházvonat érkezett a mentéshez. Reggel 7 órakor emelték ki a roncsok alól [[Thallóczy Lajos]] történésznek, a megszállt [[Szerbia]] kormányzójának holttestét. A mentés még napokkal a katasztrófa után is tartott, holttesteket [[december 3.|december 3]]-ig]] találtak. A sebesülteket Komáromba[[Komárom]]ba és [[Budapest]]re szállították. A halottak többségét [[Biatorbágy|Bia]] temetőiben helyezték örök nyugalomra. A katasztrófa emlékére Herceghalmon egy gesztenyefákból [[vadgesztenye]]fákból álló ligetet telepítettek.
 
A baleset vizsgálatát már a tragédiát követő reggelen megkezdte a vasúttársaság. A vizsgálat három olyan hibát mutatott ki, amelyek együttesen eredményezték a katasztrófát. Az első hibát még a [[győr]]i forgalomirányítás követte el, amikor a menetrend szerint közlekedő gyorsvonat előtt mindössze öt perccel útjára engedte a különvonatot. A második hibát a herceghalmi állomásfőnök követte el, amikor úgy gondolta, hogy a különvonat elindulása és a gyorsvonat érkezése közötti öt perc elégséges arra, hogy a gráci személyvonat elhagyja az állomást. A harmadik hibáztatható fél a [[gyorsvonat]] mozdonyvezetője volt, aki későn észlelte, hogy Herceghalom bejárati (karos) jelzője tilosat jelez. A kritikus pillanatban a gyorsvonat [[légfék]]je felmondta a szolgálatot, a mozdonyvezető pedig a kéziféket már csak az ütközés előtti pillanatokban tudta működésbe hozni. A bizottság megállapította, hogy Herceghalom előjelzője nem volt kivilágítva, a gyorsvonat vezetője ezért észlelte késve a bejárati jelző tilos állását. Az előjelző világítását vélhetően a [[szél]] oltotta el.
 
==Források==