„Hippodrom” változatai közötti eltérés

A hippodrom alakja tojásdadalakú tér volt, köröskörül magas fákkal körülültetve, hossza átlag 400, szélessége 125 méter. A kocsiversenynél ezt a pályát fiatal lovakkal nyolcszor, kifejlett paripákkal tizenkétszer kellett megkerülni. A hippodromokról csak kevés régészeti bizonyíték maradt fenn; a legfontosabb információk írott forrásokból származnak. Úgy tűnik, hogy a különböző létesítmények mérete és műszaki felszereltsége nagymértékben különbözött egymástól. Még a leghíresebb görög hippodrom, az [[Olümpia|olimpiai]] sem maradt fenn, csupán Pausanias leírásából ismerjük.<ref>{{Cite web|url=https://www.sciencedaily.com/releases/2008/07/080714145253.htm|title=Horse Racecourse In Ancient Olympia Discovered After 1600 Years|website=ScienceDaily}}</ref>

 

 

Az ókori Rómában a lóversenypályát latinul cirkusznak hívták. A görög hippodromtól való jellegzetes eltérésnek a ''spina'' tekinthető, egy hosszúkás fal, amelyet a verseny résztvevőinek meg kellett kerülniük, és amely a termát helyettesítette, vagy – a konstrukciótól függően – összekötötte őket egymással. A legkorábbi bizánci lóversenypálya nem a görög, hanem a római időkből származik, és a római szóhasználat szerint cirkusz (a római Keletről származó görög nyelvű források viszont általában hippodromnak neveztek minden lóversenypályát, azaz cirkuszt is). A kevés fennmaradt forrás arra utal, hogy a latin nyelvű világban a hippodromus alatt olyan kertkomplexumot értettek, amelynek alaprajza a görög hippodrom alaprajzát követte.