„Nyíl” változatai közötti eltérés

195 bájt hozzáadva ,  7 hónappal ezelőtt
jegyzetek
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(jegyzetek)
 
A keleti népeké nádból, az európaiaké [[kőrisfa|kőris]]- vagy [[gyertyán|gyertyánfából]] készült. A római nyíl hegye háromélű, a középkorból ismert nyílhegyek alakja sokféle; a főbbek: hengeres sima, hegyes levél alakú és szigonyos. A magyar nyíl hegyének alakja levél vagy rombusz.
 
A honfoglaló [[magyarok]]nak is kedvelt fegyverük volt és a [[17. század]]ig használták.<ref>[https://honvedelem.hu/hatter/multidezo/tiz-honfoglalas-kori-magyar-fegyver.html Tíz honfoglalás kori magyar fegyver] Honvedelem.hu, 2015. november 28.</ref> A nyilat az íjjal [[Európa]] és [[Ázsia]] népei a [[puskapor]]ral töltött fegyverek feltalálása után még sokáig szívesebben használták, mint a muskétát vagy puskát, mert könnyebb volt vele bánni, s gyorsabban lehetett vele lőni. Voltak mérgezett hegyű nyilak és tüzes nyilak, amelyeknek végén kénnel, salétrommal és szénnel telt tarisznya lógott. Ez borszeszbe áztatták, megszáradásuk után kénbe és gyantába mártották, kilövés előtt pedig meggyújtották.
 
A modern íjászatban használt fából készített nyílvesszők alapanyaga a cédrus és a különböző fenyőfélék. Kiemelkedik közülük a Sitka Spruce fenyő, amit többek között hangszerkészítésre is használnak. Több méret is használatos átmérőben, 5/16", 11/32" vagy ezek variálása jellemző az ún. dongás vesszőknél. A dongás vessző főleg céllövészetben használatos. A vessző a hegynél és a nocknál 5/16", középen 11/32".
 
A flu-flu vessző a kilövése után rövid ideig hagyományos vesszőként repül, majd drasztikusan veszíteni kezd a sebességéből, és leesik. Madarak vadászata során használják, például egy fa tetejére irányzott és célt tévesztő vessző nem száll messzire, így természetesen könnyebben megtalálható.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==