„Kentaurok” változatai közötti eltérés

A '''Kentaurokkentaurok''', alul ló felül ember testel rendelkeznek. ([[Görög nyelv|görögül]] Κένταυρος) félig [[ember]], félig [[ló]] alakú lények a [[görög mitológia|görög mitológiában]]. A korai attikai és boiótiai vázafestményeken úgy ábrázolták őket, hogy egy emberalakhoz kapcsolódik egy ló hátsóteste, később már úgy, hogy egy emberi torzóhoz kapcsolódik egy ló marja, ahol a ló nyakának kéne lennie. A félig ember, félig ló teremtményt sok író úgy ábrázolta művében, mint olyan lény, aki két fajta határán áll, és ez természetében is meglátszik. Gyakran egymással ellentétben álló tulajdonságaikat domborították ki, például az állatias, meg nem szelídített oldalukat mutatja be a lapithákkal vívott csata története, a megfontolt, bölcs oldalukat pedig a Kheirón kentaurról szóló mítosz.

A kentaurok végzetét Héraklész negyedik feladata jelentette, amikor [[Pholosz]]nál vendégeskedett. A Héraklész és a kentaurok közti csatában a legtöbb kentaur meghalt, Nephelé pedig záporesőt sírt, amitől megereszkedett Héraklész íjhúrja. A sok kentaur legyilkolását végül [[Nesszosz]] bosszulta meg. 😉