|
[[Fájl:Campylogn DB.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|Egy repülő őshüllő: Campylogn sp.]]
== Mesterséges szárnyak ==
A szárny a levegőnél nehezebb repülőeszközök azon szerkezeti eleme, amely a levegőben maradáshoz szükséges felhajtóerőt létrehozza. A helikopterek rotorja is szárny, ez a forgószárny. Ha egy repülőgép szárnya két oldalán, szimmetrikusan van elhelyezve, akkor ezek neve félszárny. A felhajtóerő képződését a szárny keresztmetszetének megfelelő kialakításával érik el.
{{Bővebben|Szárnyprofil}}
=== A szárny felépítése ===
[[Kép:Control surfaces at the wing of a plane.svg|bélyegkép|300px|A szárnyon lévő kormányfelületek<ol>
<li>[[Winglet]] (a törővégen): Csökkenti a törővégen keletkező turbulenciát, ezáltal a szárny légellenállását. Korszerű szállító repülőgépeken alkalmazzák, elsősorban nyilazott szárnyaknál.</li>
<li>Kis sebességű [[csűrő]] (a kilépőélen)</li>
<li>Nagy sebességű csűrő (a kilépőélen)</li>
<li>[[Fékszárny]]ak mozgatómechanizmusa</li>
<li>[[Krüger-lap]] (a belépőélen)</li>
<li>Orrsegédszárny (a belépőélen)</li>
<li>Háromszorosan réselt belső [[fékszárny]] (a kilépőélen)</li>
<li>Háromszorosan réselt külső fékszárny (a kilépőélen)</li>
<li>Áramlásrontó lemez (spoiler)</li>
<li>[[Féklap]] (áramlásrontó lemez)</li></ol>
]]
[[Fájl:Wing.two.arp.600pix.jpg|bélyegkép|300px|A nyilazott szárnyú [[KC–10]] (felül) egy trapézszárnyú [[F–22]]-est (alul) [[légi utántöltés|tölt fel üzemanyaggal]]]]
[[Fájl:X-29 in Banked Flight.jpg|bélyegkép|300px|Az [[X–29]] előre nyilazott, kacsaszárnyú [[kísérleti repülőgép]]]]
A szárny mozgásirány felé eső oldalát belépőélnek, az ellentétest kilépőélnek, a külső oldalát pedig törővégnek hívják. A repülőgép irányítását, valamint a szárny által keltett felhajtóerő változtatását a szárnyakon lévő kormányfelületekkel érik el.
A repülőgépszárny szimmetriasíkjával párhuzamos metszeteit nevezzük szárnyszelvénynek. A belépőél és a kilépőél közötti távolság a húr, amely ha egybeesik a középvonallal szimmetrikus a szárnyszelvény, ha ettől eltér aszimmetrikus. A szárnyszelvény íveltsége a középvonalnak a húrtól vett legnagyobb távolsága.
=== A szárnyak fajtái ===
A szárnyak törzshöz mért elhelyezése alapján megkülönböztetünk alsó, középső és felső (váll-) szárnyat. Ha egy repülőgépen a vezérsíkok a szárnyak előtt helyezkednek el, akkor azt '''kacsaszárnynak''' hívjuk. A szárnyak formája alapján különféle szárnyakat különböztetünk meg.
==== Egyenes szárny ====
A szárny nyilazási szöge többé-kevésbé merőleges a gép hossztengelyére. Jellemzően a kis sebességű repülőgépeknél használják, a [[második világháború]] előtt gyakorlatilag minden repülőgép egyenes szárnyakkal rendelkezett. A [[vitorlázó repülőgép]]ek, motoros könnyűrepülőgépek és légcsavaros utasszállító gépek többsége jellemzően ma is egyenes szárnyú. A nagy sebességű repülőgépek közül az amerikai [[F-104]] Starfighter vadászbombázó egyenes szárnyúnak nevezhető.
A kis sebességű egyenes szárnyú gépeket néha „kétfedelű” konstrukcióban építik, itt a szárnyak egymás felett, kábelekkel és/vagy szilárd merevítőkkel egymáshoz kapcsolva helyezkednek el. Az ilyen repülőgépek a szükséges kisebb szárnyfesztáv miatt a levegőben mozgékonyabbak, hangárban könnyen tárolhatók, illetve baleset esetén jó ütközésvédelmet nyújtanak. Mezőgazdasági alkalmazásuk ma is gyakori (pl. [[An–2|Antonov An-2]], AgCat). A háromfedelű gépek közül egyedül az [[első világháború]]s [[Fokker Dr.I]] típus ismertebb.
==== Nyilazott szárny ====
Abban különbözik az egyenes szárnytól, hogy mind a belépő-, mind a kilépőél körülbelül azonos, a derékszögtől eltérő szöget zár be a repülőgép hossztengelyétől. A szárny lehet enyhén (pl. BAE Hawk) vagy erősen hátranyilazott (pl. [[MiG–19]] vagy [[English Electric Lightning|BAE Lightning]] vadászrepülőgépek). Napjaink sugárhajtású utasszállító repülőgépei szinte mind enyhén hátranyilazott szárnyúak, leggyakoribb az eredetileg a [[Boeing]] cég által kikísérletezett 35 fokos beállítás.
A hátranyilazott szárnyak hátránya az áramlás kisodródása a szárnyvégek felé, amit gyakran hosszanti elhelyezésű terelőlapokkal fékeznek meg. Nagy sebességű repülőgépeknél problémát jelent, hogy a hátranyilazott szárnyú konstrukciók [[hangsebesség]] közeli és a feletti teljesítménye erősen függ a [[területszabály]] következetes alkalmazásától, ezért ilyen kivitelű régebbi gépeken gyakran a szárny kilépőéléhez rögzített nagyméretű kúpokat találunk, amelyek a behúzott futómű tárolására (pl. [[Tu–134]]) vagy extra üzemanyagtartályként ([[Convair 990]]) is felhasználhatók. Ez az [[aerodinamika]]i probléma az új generációs, nagy tolóerő-feleslegű hajtóművek alkalmazásával megkerülhető.
Léteznek előre nyilazott szárnyú repülőgépek is. Ezzel az egzotikus elrendezéssel a II. világháború előtt lengyel mérnökök kísérleteztek (Z–17/Z–18/Z–47), alatta pedig a német [[Junkers]] cég fejlesztett ki repülőképes prototípusokat ([[Ju 287]]). Az előrenyilazás elvileg kedvezőbb repülési tulajdonságokat ígér az [[Örvény (fizika)|örvények]] jobb kezelése révén, azonban a hátranyilazott konstrukcióval szemben a rezgések itt nem csillapodnak, hanem éppenséggel felerősödnek a szárnyvég felé haladva. Ennek következtében a hagyományos alumínium szárnyszerkezetek gyorsan kifáradásos vagy csavarodásos törést szenvednek, így nagy sebességű repülőgépeknél nem alkalmazhatók. A rendkívül erős [[Szénszál|szénszálas anyagok]] megjelenése tette lehetővé az előrenyilazott szárny alkalmazását szuperszonikus prototípus gépeken ([[X–29]], [[Szu–47 Berkut]]), ezek sorozatgyártásáról azonban még nem beszélhetünk. A kis és közepes sebességű előrenyilazott szárnyú, sorozatban gyártott gépek közül említést érdemel az [[L–13 Blaník]] [[vitorlázó repülőgép]] és a német Hansa üzleti jet, mindkettő az [[1960-as évek]] konstrukciója.
==== Trapézszárny ====
A szárny belépőéle pozitív, a kilépőéle negatív nyilazási szögű, azaz a szárny a törővég felé gyorsan elvékonyodik. Átmenet a többi kategória között, jellemzően a korszerű amerikai vadászrepülőgépek szárnyelrendezése.
==== Deltaszárny ====
Háromszög alakú szárny, nevét a görög betű, a [[delta (betű)|delta]] (Δ) alakjáról kapta. A félszárnyak derékszögű háromszöget mintáznak, a belépőél erősen hátranyilazott, míg a kilépőél közel merőleges a gép hossztengelyére. A szárny a törővég felé általában teljesen elvékonyodik, azaz az ilyen szárny csúcsos, nincs vagy minimális a törővége. Jellemzően [[szuperszonikus]] repülőgépeknél használják, a francia [[Dassault]] vadászgépek, a [[Concorde]] és a [[Tu–144]] utasszállítók, valamint a [[Space Shuttle]] és a [[Buran]] [[űrrepülőgép]]ek deltaszárnyú konstrukciók. A [[MiG–21]] és [[F–16 Fighting Falcon|F–16]] könnyűvadászgépeknél alkalmazott csökkentett méretű deltaszárny és a hagyományos [[vízszintes vezérsík]] kombinációja is ebbe a konstrukciós kategóriába sorolható.
==== Változtatható nyilazású szárny ====
{{Bővebben|Változtatható nyilazású szárny}}
Egy bonyolult szerkezet segítségével – nagy keménységű [[acél]]ötvözetből készült forgócsapokon (ált. 2 db, oldalanként egy-egy db) – állítják a félszárnyak nyilazási szögét, lehetővé téve az üzemanyag-takarékos kissebességű repülést és a szuperszonikus tartományok elérését egyazon repülőgéppel. Jellemzően a [[harmadik generációs vadászrepülőgép]]ek szerkezete. Visszatekintve ez a bonyolult konstrukció kudarcnak tekinthető, hiszen az ilyen kivitelben épült típusok: [[Dassault Mirage G]], [[F–14 Tomcat|F–14]], [[F–111 Aardvark|F–111]], [[Panavia Tornado|Tornado]], [[MiG–23]], [[MiG–27]], [[Szu–22|Szu–17/20/22]], [[Szu–24]], [[B–1 Lancer|B–1]], [[Tu–22M]], [[Tu–160]] harci gépek nem tudtak szélesebb körben elterjedni magas beszerzési áruk és költséges fenntartásuk miatt, illetve repülési tulajdonságaik is elmaradtak az [[1970-es évek]] második felétől megjelenő elektronikus kormányvezérlésű, trapézszárnyas és kacsa elrendezésű új gépektől. A [[Boeing]] cég egyedüliként tervezett varia-szárnyú utasszállító repülőgépet ([[Project SST]]), ez azonban soha sem valósult meg.
==== Waverider ====
Szó szerint: ''hullámlovas'', deltaszárnyhoz hasonló elrendezés, amelynél a félszárnyak külső része körülbelül 30 fokig lehajtható, hogy a [[hiperszonikus]] repülés során a gép alatt keletkező [[lökéshullám]]okat csapdába ejtve többlet [[Felhajtóerő (aerodinamika)|felhajtóerőt]] generáljon. Gyakorlati megvalósítására egyedül az amerikai [[XB–70 Valkyrie]] nehézbombázók prototípusain került sor az [[1960-as évek]]ben.
==== Forgószárny ====
Központi forgástengelyre rögzített hajlékony, egyenes szárnyakból (ún. rotorlapát) álló rendszer, amely a repülőeszköz álló helyzetében is felhajtóerőt termel. [[Helikopter]]eken és [[autógiró]]kon alkalmazzák. Az ilyen rendszerben elérhető haladási sebességet kb. 400 km/h-ra korlátozza az a tény, hogy a forgószárny lapátok csúcsai hamar elérik a [[hangsebesség]]et, ami a [[Felhajtóerő (aerodinamika)|felhajtóerő]] nagyarányú csökkenését eredményezi. Emiatt a nagy helikopterek minél több, néha 6-7 lapátú rotorral készülnek, hogy azonos felhajtóerő mellett a rotorkör átmérőjét, és ezzel a kerületi sebességet is minimálisra csökkentsék.
== Jegyzetek ==
{{Portál|Biológia||Hadtudomány|i }}
{{DEFAULTSORT:Szarny}}
[[Kategória:Repülőgépek szerkezeti elemei]]
[[Kategória:Állatanatómia]]
[[Kategória:Zoológia]]
| 