„Asóka” változatai közötti eltérés

Az első [[india]]i uralkodó, aki a szubkontinens zavaros politikai viszonyait megszüntette, államát egységbe szervezte, és birodalmát a mai [[Afganisztán]] nyugati határaitól a [[Bengáli-öböl]]ig kiterjesztette. Uralkodásának székhelye [[Magadha]] (a mai [[Bihár]]). Apja ([[Binduszára]]) uralkodása alatt mint alkirály a birodalom egyik tartományát igazgatta, de annak halála után véres háborúba keveredett testvéreivel. Kegyetlen, hírhedt diktátorként ismerték, de a [[kalingai háború]] ([[i. e. 265]] – [[i. e. 263]] körül, a mai [[Orisza]] környékén) véres mészárlásai után, amikor rádöbbent győzelmének iszonyatos következményeire, jelleme gyökeresen megváltozott. Elhatározta, hogy lemond minden további hódító háborúról.

A [[buddhizmus]] lelkes követője és propagátora lett, de egyben a birodalmában vallási toleranciát hirdetett. Hirdette, hogy az egyetlen győzelem, amit érdemes elérni, önmagunk legyőzése. Uralkodása hátralevő részét a nép erkölcsi felemelésére fordította. Kormányzati tisztviselőket, [[dharma (vallás)|dharma]]-tisztviselőket jelölt ki, hogy jámborságra, könyörületre, részvétre, mértékletességre oktassák és baráti kapcsolatokra buzdítsák a népet. India-szerte emlékműveket állított [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] életének eseményei színhelyén; az erőszakmentesség ([[ahimsza]]), a tolerancia, a szeretet elvét hirdetve. Szerzeteseket küldött ki a környező országokba is a buddhizmus terjesztésére.<ref>http://www.buddhanet.net/e-learning/dharmadata/fdd9.htm</ref> Felhagyott a vadászattal és [[vegetarianizmus|vegetáriánus]] lett. Kórházakat alapított és korát messze megelőzve állatmenedékhelyeket létesített. Utakat építtetett és fejlesztette az öntözéses gazdálkodást a mezőgazdaságban. Erkölcsi és etikai tanításait számos, ma is meglévő kőbe vésett felirat hirdeti.