Wikipédia

„IBM-kompatibilis PC” változatai közötti eltérés

Szócikk Vitalap

IBM-kompatibilis PC (szerkesztés)

A lap 2022. június 9., 22:31-kori változata

188 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
mod
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
VizuálisWikiszöveges
(mod)
 
 
== A szabvány alapja ==
 
Az 1980-as években az IBM egymást követően a PC, XT, AT és PS/2 személyi számítógép családot dobta a piacra<ref>{{Cite web |url=https://www.pcmag.com/news/the-golden-age-of-ibm-pcs |title=The Golden Age of IBM PCs |accessdate=20220505 |publisher=PCMag |language=angol |author=Benji Edwards |date=20210811}}</ref> úgy, hogy
 
A későbbi sorozatok másolása már amatőröknek problémát okozhatott volna, de konkurens számítógép gyártóknak pusztán ujjgyakorlat volt. Másolás egyetlen igazi problémája a jogvédett BIOS volt.
 
A BIOS probléma végül is azzal oldódott meg, hogy néhány programozó jogilag ellenőrzött, a világtól elzárt körülmények között írt egy olyan BIOS programot, amely működésében egyenértékű volt a jogvédett BIOS-szal.<ref>{{Cite web |url=https://www.allaboutcircuits.com/news/how-compaqs-clone-computers-skirted-ibms-patents-and-gave-rise-to-eisa/ |title=Tales from 80s Tech: How Compaq’s Clone Computers Skirted IBM’s IP and Gave Rise to EISA |accessdate=20220505 |language=angol |author=Robin Mitchell |date=20170814}}</ref>
 
Ettől kezdődően teljesen jogszerűen lehetett olyan gépeket gyártani és forgalmazni, amelyek hardverileg az eredeti IBM hű másolatai voltak, és szoftverileg pedig az eredetivel egyenértékű BIOS-t tartalmaztak.
 
== Szabványtörténeti áttekintés ==
Az '''IBM PC''' (1981) egy {{szám|4,.775&nbsp;|MHz}}-es Intel 8088 processzor alapú, alapkiépítésben 16 kB memóriával, 160 kB floppyval, 80x25-ös karakteres MGA képernyővel és a szabványos irodai írógép billentyűzet geometriájával és kiosztásával kompatibilis igen profi billentyűzettel felszerelt személyi számítógép volt. Sem a tápegység teljesítménye, sem a BIOS-a nem támogatta merevlemezes tároló beépítését. Szokásos kiépítésben több memória és 360 kB floppy volt, valamint lehetőség volt 320x200 pixeles színes, CGA képernyőre is.▼
 
▲'''IBM PC''' (1981) egy 4,775&nbsp;MHz Intel 8088 processzor alapú, alapkiépítésben 16 kB memóriával, 160 kB floppyval, 80x25-ös karakteres MGA képernyővel és a szabványos irodai írógép billentyűzet geometriájával és kiosztásával kompatibilis igen profi billentyűzettel felszerelt személyi számítógép volt. Sem a tápegység teljesítménye, sem a BIOS-a nem támogatta merevlemezes tároló beépítését. Szokásos kiépítésben több memória és 360 kB floppy volt, valamint lehetőség volt 320x200 pixeles színes, CGA képernyőre is.
 
Operációs rendszerként kifejezetten erre a gépre fejlesztették ki a Microsoft [[MS-DOS]]-t azzal a szándékkal, hogy az akkor már ígéretesnek látszó [[Unix]] nagygépes operációs rendszerből minden olyan funkciót megvalósítsanak, amely egy ilyen kategóriás hardveren egyáltalán szóba jön. Ennek megfelelően az [[MS-DOS]] belső felépítése logikus és észszerű, programozása pedig intellektuális élvezet volt.
Kompatibilitására jellemző, hogy 27 év elteltével is a vadonatúj '''IBM-kompatibilis PC'''-ken is elindítható az [[MS-DOS]]. Közkeletű az az elgondolás, hogy mivel az újfajta hardverösszetevőkhöz már nem írták meg a meghajtókat, emiatt csak egy karakteres képernyőre és floppy meghajtására korlátozódó rendszert kapunk, kuriózum értékkel. Valójában azonban sok hardver elérhető a BIOS-on keresztül (pl. USB perifériák), egyébként pedig független fejlesztőktől rendre készülnek újabb és újabb driverek és runtime-ok DOS-ra NTFS-kezelőktől USB-drivereken át egészen az AC'97 szabvány támogatásáig, így még hang is produkálható modern rendszereken DOS alól (esetenként Windows-ra írt programok is elfuttathatóak, például az HX runtime segítségével). Mindemellett az SVGA szabvány visszafelé kompatibilis egészen a CGA-ig speciális driver nélkül is. Összességében tehát az IBM olyan szintű kompatibilitát tud felmutatni, amellyel egy olyan régi operációs rendszer, mint a DOS, teljes eredeti funkcionalitással, esetenként annál többel tud kezelni egy új számítógépet is.
 
Az '''IBM XT''' kevéssel tér el a PC-től: a BIOS-t felkészítették a merevlemezes meghajtó csatlakozását szolgáló kártyán lévő BIOS fogadására, és a tápegység teljesítményét növelték a beépíthető merevlemezek várható fogyasztásának megfelelően. E kezdeti kevés eltérés után az XT még sokáig fejlődött, csak 1991 környékén kezdett eltűnni. Turbó XT néven 8, 10, de 1991-ben még 33&nbsp;MHz-es processzorral is ellátták. Memóriánál 1986/87 környékén általánossá vált az 512 vagy 640 kB, ez utóbbi az [[MS-DOS]] egy természetes korlátja. Érzékelhető különbséget jelentett a hardverileg 8 bites Intel 8088 helyett a vele szoftverileg kompatibilis 16 bites Intel 8086 processzor, illetve a [[NEC V20]] és a [[NEC V30]] processzor alkalmazása. Videókártya tekintetében lehetőség volt MGA, CGA helyett Hercules, EGA, majd VGA-ra, ez utóbbi akkoriban szokásos felbontása 640x480 volt.
 
Az '''IBM AT''' jelentős lépés volt a mai [[Unix]]-képes, azaz nagygépes irányba. Ennek kulcsa a processzor, hogy milyen mértékben támogatja a programok párhuzamos futását, és azok kölcsönös védelmét egymás véletlen vagy szándékos garázdálkodásától. Az első lépés még szerény volt: 6&nbsp;MHz Intel 80286 processzor, amely az 1990-es évek elején halt ki, 25&nbsp;MHz-es frekvenciánál. A 80286 alkalmas volt akkori háztartási elvárásokat kiszolgáló grafikus ablakozó rendszerek futtatására. Elvi áttörést jelentett 1986/87 tájékán az Intel 80386, az 1990-es évek elején tipikusan 33&nbsp;MHz-es frekvenciával, mert ez a processzor már alkalmas egy [[Unix]]-kaliberű nagygépes operációs rendszer teljes értékű támogatására. Javarészt a 80386-nak köszönhető a nagygépes teljesítményt és minőséget megcélzó [[szabad szoftver]]ek, mint például a [[BSD]] és [[Linux]] kifejlődése. Azonban a 80386-ból a Microsoft Windows is profitált, ha a 3.1-es verziót az úgynevezett ''enhanced mode'' üzemmódban indították, akkor képes volt elfogadható mértékben védekezni az elszabadult alkalmazások ellen.
 
Az '''IBM PS/2''' a tápegység, alaplap és bővítőkártyák egymáshoz való viszonyában hozott újat. Megjelenésekor egy tipikus AT-ben 2, 3 vagy akár négy bővítőkártya állt az alaplapba merőlegesen bedugva. Voltak szép számmal erősen integrált alaplapok, amelyekbe tehát az említett bővítőkártyák funkciói eleve bele voltak integrálva. Csakhogy a szabványos doboz esetén a dobozon kívüli irányba szolgáló csatlakozók nem voltak elhelyezhetők magán az alaplapon. Ehelyett ezeket a külső csatlakozókat a bővítőkártyáknak szolgáló helyeken kellett kivezetni, belső csatlakozókábelek közvetítésével. A belső zsúfoltság csökkentésérnek tehát az lett a módja (ami manapság természetes), hogy az alaplap számára van hátul egy szabványos hely, ahová belső kábeles közvetítés nélkül, teljesen közvetlenül maga az alaplap tarthatja oda a külső csatlakozókat. Az PC, XT és AT-hez viszonyítva a PS/2 nem vált sok gyártó által követett szabvánnyá.
 
Történetileg az IBM-kompatibilitás fejlődése a továbbiakban elszakadt az IBM-től. A kompatibilitás hardver és szoftver ágra bomlott. Szoftver tekintetében a következő szabvány a Microsoft Windows kompatibilitás, illetve az azzal marketing kapcsolatba hozott '''multimédia PC''' kifejezés.
Hardver tekintetében, az IBM PS/2 és más gyártók egyedi modelljeinek (például Epson PC, 1987) előnyös és bevált tulajdonságaiból nőtt ki az '''ATX''' szabvány (Intel, 1995).
 
Az '''IBM-kompatibilis PC-k általános történetéről bővebben:'''
 
* {{forrás?}}
 
=={{horgony|XT}} A PC/XT szabvány ==
 
[[Fájl:IBM PC 5150.jpg|thumb|right|370px|IBM PC, két teljes magasságú 5.25"-os floppyval és a klasszikus kiosztású PC billentyűzettel]]
A '''PC''' és '''XT''' szabvány geometriai értelemben mindenben azonos egymással. Az XT-nél a merevlemez befogadásának előkészítésére megnövelték a tápegység teljesítményét, és a BIOS-t felkészítették a merevlemezt illesztő kártya BIOS-ának szoftveres integrálására.▼
 
▲A '''PC''' és '''XT''' szabvány geometriai értelemben mindenben azonos egymással. XT-nél a merevlemez befogadásának előkészítésére megnövelték a tápegység teljesítményét, és a BIOS-t felkészítették a merevlemezt illesztő kártya BIOS-ának szoftveres integrálására.
 
A PC/XT szabvány főbb jegyei:
 
* Moduláris felépítés. Főbb modulok: szabványos doboz, tápegység, alaplap a processzorral és memóriával, videó bővítőkártya, kombinált periféria vezérlő kártya (floppy, printer, modem és memória), merevlemez vezérlő kártya, floppy, merevlemez, billentyűzet, monitor és printer. E felsorolásban a billentyűzet, monitor és printer szerepeltetése azért korhű, mert annak idején sokféle próbálkozás volt az irodai munka gépesítésére, és születtek olyan kombinált megoldások is, amelyeknél a felsoroltak mind egybe voltak építve, egyes esetekben a printer nem. {{forrás?}}
* Tápegység tipikus teljesítménye PC esetén 65 W, míg XT esetén 135 W. A téglalap alakú tápegység a fekvő doboz jobb hátsó sarkában volt, és a benne elhelyezett ventilátor az egész házból "húzta ki" a meleget. A hálózati kapcsolót a tápegységgel mereven egybeszerelték úgy, hogy a doboz jobb oldalán hátul egy jó nagy, besüllyesztett és így védett kapcsolót lehetett mégis kényelmesen fel- és lekattintani. Az alaplapi tápegység csatlakozó két hatpólusú csatlakozóból állt, amelyekbe a különféle feszültségeknek megfelelő színű kötegelt vezetékek érkeztek, és e két anya típusú csatlakozót úgy kellett az alaplap egy sorban álló 12 csatlakozó tüskéjére rátolni, hogy a '''két csatlakozóban a fekete színű nulla vezetékek kerüljenek egymás mellé'''. Megfordítva a gép elvesztette működőképességét és garanciáját.
* Alaplapon 8 darab 8 bites '''ISA-slot''' bővítőkártyáknak. Az ISA busz kezdetben a processzor sebességén futott, de 8&nbsp;MHz fölötti processzor sebességnél a korábbi bővítőkártyákkal való kompatibilitás érdekében visszafogták 8&nbsp;MHz-re. Elterjedés egyik fő oka ezen '''ISA-slot'''-ok, amelyek nagy variálhatóságot biztosítottak.
* ProcesszorA simaprocesszor elterjedt 40 lábas DIP tokozású, mindenféle hűtőborda nélkül. A memória a manapság (2008) csak szerverkategóriában szokásos, paritásos rendszerű volt, és ennek megfelelően a DIP csomagolású és eleinte mindig csak 1 bit széles memória csipeket kilencesével dugták az alaplapokba. Mai szemmel további érdekesség, hogy memória tekintetében nemhogy nem volt cache az alaplapi memória irányába, de még az '''ISA-slot'''-okba helyezett bővítőkártyákon lévő memória is az alaplapival azonos sebességgel volt elérhető, azaz minden egységesen lassú, vagy gyors volt, ez utóbbi nézőpont kérdése.
* VideóA kártyákvideókártyák kezdetben szerények voltak, az eredeti monokróm kártyának nem is volt grafikus üzemmódja, csak 80x25-ös karakteres. Eleinte három, felbontásilag és videó üzemmódilag egyértelműen definiált kategória volt, az MGA, a CGA és az EGA. Ehhez csak később jött az igen rugalmasra definiált VGA.
* Floppy a PC tervezési időszakában, 1981-ig 160 kB (egyoldalas, 8 szektor, 40 track) volt, de tipikussá a 360 kB (kétoldalas, 9 szektor, 40 track) vált. Printer a 25 pólusú Centronix, modem a 9 pólusú soros porton keresztül csatlakozott.
* Merevlemez a PC/XT korszakban az úgynevezett MFM technikával és a mai adattárolási sűrűség töredékével dolgoztak. Mégsem ebből következik a merevlemezek akkori legnagyobb problémája, a viszonylagos megbízhatatlanság. A legfeljebb 8&nbsp;MHz-n futó ISA buszt akkoriban időzítési gondok elkerülése miatt nem vállalták egy sokerű lapos kábelen hosszabban elvinni a merevlemezig. Ehelyett a merevlemez belső vezérlésének a fele kint volt a vezérlőkártyán. Így viszont a merevlemez szemszögéből kényes időzítésű adatok utaztak a vezérlőkártya és a merevlemez között. Ebből következően általában megbízhatatlansághoz vezetett, ha egy merevlemezt a vele együtt használt vezérlőkártya nélkül költöztették át egy másik gépbe.
* A szabványnak nem része, hogy pontosan milyen képernyő és printer csatlakozik, csak az adott jelek feldolgozására képesek legyenek. Akkoriban a 9 vagy 24 tűs mátrix printerek voltak a legelterjedtebbek és a katódsugárcsöves monitorok 12 colos képátlóval. Az alkalmazói szoftvereknél, ha az ember többet akart a mindenütt elérhető minimumnál, akkor természetesen probléma volt, hogy pontosabban mit is tud a printer illetve a monitor és a monitort vezérlő kártya.
 
A '''PC/XT szabványról bővebben:'''
 
* {{forrás?}}
 
=={{horgony|AT}} Az AT szabvány ==
 
Az '''AT''' ('''A'''dvanced '''T'''echnology) az IBM-kompatibilis PC-knél a 6 MHZ-es 286-ostól kezdődően alkalmazták, nagyjából a 300-500&nbsp;MHz-es kaliberű processzorokkal (Intel Pentium II és AMD K6) bezárólag. Elterjedését segítette az is, hogy az XT kaliberű gépek gond nélkül beszerelhetők voltak AT dobozba.
 
* Megjelentek az álló dobozok, nem csak Baby AT kivitelben, hanem megnövelt magassággal is, hogy az esetben több merevlemez és más meghajtó férhessen a dobozba.
 
Az '''AT szabványról bővebben:'''
 
* {{forrás?}}
 
== További AT-kompatibilis szabványok ==
 
[[Fájl:Alix.1C board with AMD Geode LX 800 (PC Engines).jpg|bélyegkép|jobbra|266px|Mini-ITX alaplap, a kép jobb oldala felé van a gép háta, megfigyelhető a sarkoknál az immár negyed évszázada ugyanoda pozicionált négy felrögzítőhely]]
 
 
== Multimédia PC ==
 
Az 1990-es évek derekán szerteágazóvá vált, hogy egy '''IBM-kompatibilis PC'''-be valójában mit is szerelnek bele. Ez megnehezítette a multimédiás szoftverek vásárlását, mert a legtöbb vevő számára gondot jelentett az üzletben eldönteni, hogy az ő gépe alkalmas-e a kiszemelt szoftver futtatására. Többek között e probléma áthidalására alkottak meg gépkategóriákat, mint [[PC 95]], [[PC 97]], [[PC 98]] és [[PC 99]]. Az ezredfordulón ismét változott a helyzet: számos kitétel okafogyottá vált, mert a gépek többsége eleve teljesítette. Ugyanakkor előtérbe került a videókártya és a videokártyát meghajtó szoftver képessége, illetve annak kategorizálása. Például, hogy [[DirectX]] milyen magas verziójára képes.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}▼
== Források ==
<!-- soronként egy-egy felhasznált forrás részletes leírása -->
== További információk ==
* [[BTX (alaplapszabvány)|BTX]], az [[ATX (alaplapszabvány)|ATX]] egy, a gyártók által elutasított továbbfejlesztése.
* [[Tápegység (PC)]]
* [https://itf.njszt.hu/termek_hardware/proper-16-szemelyi-szamitogep Proper 16 személyi számítógép], itf.njszt.hu
== JegyzetekKapcsolódó szócikkek ==
* [[Intel 8088]]
▲{{jegyzetek}}
* [[PDP–8]]
 
{{Portál|Informatika|i }}▼
 
{{DEFAULTSORT:Ibmkompatibilispc}}
[[Kategória:Személyi számítógépek]]
[[Kategória:Alaplap-architektúrák]]
 
▲{{Portál|Informatika|i }}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/25003361”