„V. Lipót osztrák herceg” változatai közötti eltérés

}}

 

 

Lipótot Ausztrián kívül is híressé tette a [[Keresztes háborúk#III. keresztes hadjárat (1189–1192)|harmadik keresztes hadjáratban]] betöltött szerepe. Miután kihajózott [[Zára]] kikötőjéből 1191 tavaszán, részt vett [[Akkó ostroma|Akkó ostromában]]. Januárban, [[VI. Frigyes sváb gróf]] halála után ő vette át a keresztes seregek vezetését. [[Akko (település)|Akkó]] bevétele után a [[Jeruzsálemi Királyság]], [[I. Richárd angol király|I. Oroszlánszívű Richárd angol király]], [[II. Fülöp Ágost francia király]] és Lipót hadai bevonultak a városba Lipót unokatestvérének, [[I. Konrád jeruzsálemi király|Montferrati Konrádnak]] a vezetésével. Ugyancsak Richárdot gyanúsították meg azzal, hogy részt vett Konrád későbbi meggyilkolásában, nem sokkal a férfi jeruzsálemi királlyá való megválasztása után, 1192 áprilisában. Ugyanezen év telén, az angol király inkognitóban indult haza. Ám amikor Bécsben járt királyi gyűrüiről felismerték és bezárták az Erdberg börtönébe (a modern [[Landstraße]]be). Később a [[Dürnstein]]be zárták. Lipót ezután eladta őt [[VI. Henrik német-római császár]]nak, és megvádolta Konrád meggyilkolásával. Az óriási váltságdíj hatezer vödör ezüstben lett megállapítva a bécsi kincstárnak. Az összegből új falat építettek a város köré, továbbá ebből pénzelték [[Bécsújhely]] építését is. Mindezen érdemei ellenére [[III. Celesztin pápa]] kiközösítette a herceget egy keresztes vezér bebörtönzéséért.