„Oxálecetsav” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a helyesírás (időtartalom → időtartam 1×)
A szakirodalomban a koenzim-A jellemzően kötőjeles.
 
35. sor:
}}
 
Az '''oxálecetsav''' négy szénatomos dikarbonsav, amely a [[citromsavciklus]] és a glukoneogenezis köztitermékeként jelenik meg.
 
''In vivo'' az oxálecetsav az [[almasav|{{laevus}}-malát]] oxidációjával jön létre, amit a [[malát-dehidrogenáz]] enzim katalizál, majd [[acetil-koenzim -A|acetil-CoA]]-val reagálva [[citromsav|citráttá]] alakul, amit a [[citrát-szintáz]] katalizál. Mezofil növényekben {{CO2}} és [[foszfoenolpiroszőlősav|foszfo-enol-piruvát]] kondenzációjával is keletkezhet, amit az oxálacetát-dekarboxiláz katalizál. Piruvátból anaplerotikus reakció során jön létre.
 
Az oxálecetsav enol formája különösen stabil, olyannyira, hogy a két izomernek eltérő az olvadáspontja.
(152 °C ''cisz'', 184 °C ''transz''). Az enol proton {{pKa}} értéke 13,02. Az [[Escherichia coli|''E. coli'']] [[fumaráz]] enzime katalizálja a keto és enol formák közötti átalakulást.
 
Az oxálecetsav oldatban instabil, dekarboxilációval [[piroszőlősav|piruvátra]] bomlik (szobahőmérsékleten néhány óra alatt, 0 °C-on néhány nap alatt).
48. sor:
Az oxálecetsavnál fellép az oxo-enol [[tautoméria]].<ref name=ref1>Furka Árpád: Szerves kémia</ref> A sav egyensúlyi elegyében az enolalak nagyobb mennyiségben van jelen, mint az oxoalak. Az enolalaknak két sztereoizomerje létezik, az egyik a hidroxi-maleinsav, a másik a hidroxi-fumársav.<ref name=ref1 />
 
== ForrásokJegyzetek ==
{{jegyzetek}}