Többféle '''poliészter''' alapú gyanta is ismert. Ezek kiindulási alapja legtöbbször az [[Ftálsav|ortoftálsav]]. A gyanta megkötéséhez legtöbbször [[katalizátor]]ra vagy hőre van szükség. A kötés után térhálós szerkezetet vesznek fel, rendkívül ellenállóak és más anyagok felhasználásával ([[üvegszál]], [[szénszál]]) ún. ([[Kompozitanyagok|kompozit]]) héjszerkezetek is létrehozhatóak.
Rendkívül széles a felhasználási köre. Bizonyos típusait szálas[[száálasanyagok|szálasanyag]] anyagként felhasználjákformájában a textiliparban[[textilipar]] (textilek,használja fonalakruházati, kötelek,egészségügyi gumiabroncsés szövetbetétek)[[műszaki textíliák]] gyártására, más típusait pedig fóliaként (csomagolóanyagok, video-, audio- és filmszalagok). Gyakoriak például a [[pamut]]-poliészter vagy [[gyapjú]]-poliészter alapú ún. kevertszálas textíliák. A műszálgyártásban [[polisztirol]]lal vegyítve, ultrafinomságú ún. [[szálasanyagok#bikomponens szálak|bikomponens]] szálak készíthetők belőle, ilyenek pl. a nem pihésedő munkaruhák vagy a szarvasbőr utánzatú anyagok.
Gyakoriak a [[pamut]]-poliészter alapú ún. kevert szálas textíliák. A műszálgyártásban [[polisztirol]]lal vegyítve, ultrafinomságú ún. bikomponens szálak készíthetőek belőle, ilyenek pl. a nem pihésedő munkaruhák vagy a szarvasbőr utánzatú anyagok.