„Ciklopfalazás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Türinsz helyett Tirünsz
1. sor:
[[Fájl:Ancient Kassope walls.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Az epiruszi [[Kasszópé]]{{Wd|Q380844}} városának ciklopfala]]
A '''ciklopfalazás''' vagy '''küklópszfalazás''' az ókor óta ismert falazási technika, amelynek lényege, hogy a rendkívül nagy méretű, valamelyest lenagyolt kőtömböket kötőanyag nélkül illesztik egymáshoz. Az ilyen falat jellemzően öt- vagy hatszög alakú kőtömbökből rakták fel, így az építőelemek ritkán rétegesek, a közöttük lévő hézagok sem függőlegesek vagy vízszintesek. Az {{ie|2.}} évezredben jelent meg az [[Égei-tenger]] európai és [[Anatólia|kis-ázsiai]] partvidékén, és miután a ciklopfalak vastagsága akár a 6–8 métert is elérhette, terjedt el mint [[vár]]ak, erődítések alapvető falazási technikája. Legszebb példái [[Mükéné]]ből és [[TürinszTirünsz]]ből ismertek. Később a kisebb építőkövekből, de továbbra is kötőanyag nélkül felhúzott, nem réteges falazási eljárásra is a ciklopfalazás kifejezést használták. Nagy falvastagságigényű épületelemekhez, lábazatokhoz, támfalakhoz, kerítésfalakhoz ma is alkalmazzák.
 
A technika és az így épült fal írásmódja változatos: ''ciklopfal, ciklopszfal, ciklopikus fal, kiklopszfal, küklópszfal''. Nevét a görög mitológia egyszemű óriásairól, a [[küklópszok]]ról kapta, a legendák ugyanis nekik tulajdonították a hatalmas kövekkel való falazási eljárást.