„Nagy Ferenc (vicegenerális)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
Báró '''gyöngyösi Nagy Ferenc''' (†[[Zalaegerszeg]], [[1704]]. [[február 24.]]), dunáninneni vicegenerális, a Kanizsával szembeni végek főkapitány-helyettese, zalaegerszegi főkapitány, földbirtokos.
==Élete==
A nemesi származású gyöngyösi Nagy családnak a sarja. Apja gyöngyösi Nagy János, szölgyéni főkapitány, földbirtokos, anyja etyeki Etyeky Borbála. Gyöngyösi Nagy Ferencet az apja által [[1633]]. [[Június 13.|június 13]]-án szerzett nyert címerlevélben is említik;<ref>Y 1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 847/1910. OL szám</ref> de ekkor még gyermek lehetett. Nevével a hadi pályán [[1655]]-ben találkozunk először, midőn [[Sempte]] vár alkapitánya lett. Az volt még [[1672]]-ben is. [[1675]]-ben gróf Batthyány Ferenc helyettese a [[zalaszentgrót|szentgrót]]i kapitányságban, amely várat különben ez évben felesége nagybátyja, [[Széchényi György (érsek)|Széchényi György]] [[Kalocsai érsekek listája|kalocsai érsek]] rá és nejére örökös joggal ruházott át. [[1680]] [[Március 22.|március 22]]-ikén a vasmegyei [[Egervári várkastély|Egervár]] alkapitánya lesz sógora [[Széchényi György (várkapitány)|Széchenyi György]] ([[1656]]–[[1732]]) várnagy mellett, [[1681]]-ben pedig már mint a dunáninneni részek alkapitánya (vicegenerálisa). Nagy Ferencet követően az egervári várnak a helyettes kapitánya [[Sidy Mihály]] (fl. [[1672]]–[[1711]]) lett, aki tovább szolgált Széchenyi György melletmellett.<ref name="ReferenceA">A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 22. kötet - 69–70. oldal</ref>
 
Nagy Ferenc az „újfajta" kanizsai végvidéken teljesített szolgálatot, amely Kanizsa várának elvesztése (1600) után „Kanizsával szembeni végek" néven alakult ki néhány évtized alatt, több törvény (1609:61, 1613:17, 1618:35, 1622:41, 1625:20, 1638:70) és egyéb rendelkezések folytán. Kanizsa várát pótolni kellett, kisebb várak megerősítése útján, mivel hiánya erősen veszélyeztette az örökös tartományokat, különösen Stájerországot. A fenti törvények főleg Nempti, Egervár, Keszthely, Szigliget, Csobánc, Zalavár és Egerszeg várának megerősítését írták elő, a dunántúli vármegyék közmunkájának és pénzadójának felhasználása útján, de nyomatékosan hangsúlyozták, hogy elvárják a veszélyeztetett osztrák tartományok közreműködését is e terhek viselése terén.<ref name="varvadasz">{{Cite web|url=http://varvadasz.bloglap.hu/cikkek/zalai-vegeken-3-egervar-zalalovo-61306/|title=Zalai végeken 3. - Egervár, Zalalövő|accessdate=2017-01-31|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180630161549/http://varvadasz.bloglap.hu/cikkek/zalai-vegeken-3-egervar-zalalovo-61306/|archivedate=2018-06-30}}</ref>