Wikipédia

„Nicola Porpora” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
belső hivatkozások
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
14. sor:
 
== Élete, munkássága ==
A nápolyi [[San Pietro a Majella Zenekonzervatórium (Nápoly)|zeneakadémián]] tízévesen kezdte tanulmányait, Greco és Mancini növendékeként, és körülbelül tíz év múlva végzett. Ekkoriban a nápolyi zenei életet és az operát [[Alessandro Scarlatti]] uralta. Porpora első opera seriáját, az ''Agrippinát'', 1708-ban mutatták be a nápolyi udvarban – sikerrel. 1711-től 1725-ig Frigyes Hessen-Darmstadti herceg zenemestere volt, és ebben az időben írta két újabb operáját: ''Flavio Anicio Olibrio'' (1711), ''Basilio re d'oriente'' (1713), amiket Nápolyban mutattak be. 1714-ben komponálta az ''Adanna e TeseótTeseó''t a [[bécsi udvar]] számára, majd a ''TemistoclétTemistoclé''t, amelynek bemutatója 1718-ban volt a Hoftheaterben. 1715 és 1721 között a nápolyi Conservatorio di S. Onofrio és a Poveri di Gesù Cristo ének- és zeneszerzéstanára volt. Karmestere volt a nápolyi portugál követnek is. Híressé vált énekes tanítványa volt [[Farinelli]], Caffarelli és Salimbeni (tanítványa volt még Antonio Uberti is, akit később „Porporino” névennévvel illettek). Következő fontos alkotásai az ''Angelica'' (1720) és a ''Gli orti esperidi'' (1721) című szerenádok. Ezeknek a szövegét a fiatal [[Pietro Metastasio]] írta (végeredménybenakit Porporaő fedeztefedezett fel Metastasiót). 1722-ben az operasikerei már lehetővé tették, hogy feladja konzervatóriumi kötelezettségeit.
 
A ''Regina d'Egitto'' című operát [[Domenico Scarlatti]]val írta, és 1718-ban mutatták be [[Róma|Rómában]]. Ezt már saját „római” operái követték: az ''Eumene'' (1721) és az ''Adelaide'' (1723). Az 1725-ben [[Reggio Emilia|Reggio Emiliában]] bemutatott ''Didone abbandonata'' opera Metastasio első [[Librettó|operalibrettója]] volt.
 
1726-ban [[Velence (Olaszország)|Velencébe]] költözött, az Ospedale degli Incurabili vezetője lett. 1733-ban, az ''Opera of the Nobility'' szervezői meghívták [[London]]ba, nem titkoltan [[Georg Friedrich Händel|Händel]] riválisaként. Első évében írta London számára az ''AriannaAriadné in NassoNaxosz szigetén'' című operát, amit még további öt mű követett. 1736-ban visszautazott Velencébe, az Incurabilibe. A következő évben Nápolyba költözött, és a Conservatorio di S. Maria di Loreto zenemestere lett, majd 1741-től már ismét Velencében tartózkodott: az Ospedale della Pietà kórusmestere volt. 1747-től [[Drezda|Drezdában]] udvari karmesterként és [[Mária Antónia hercegnő]] énektanárkénténektanáraként működött, az ő születésnapjára írta ''Filandro'' című operáját. Drezdában összeütközésbe került Johann Adolf Hasséval, az udvar főkarmesterével és annak feleségével, a primadonna Faustinával, ezért 1752-ben [[Bécs]]be költözött, ahol énekórákat adott, miközben a fiatal [[Joseph Haydn|Haydnt]] is tanítványává, zongorakísérőjévé és mindenesévé, gyakorlatilag inasává fogadta. 1758-ban hazautazott Nápolyba, a Conservatorio di S. Onoftio igazgatójaként és egyházi karnagyként tevékenykedett. 1760-ban megírta utolsó operáját ''(Il trionfo di Camilla)'', amiamely egy 1740-es, azonos című darabjának átdolgozása volt.
 
1768 márciusában halt meg. Élete vége felé kora és egészségügyiegészségi problémái miatt megvált minden állásától, és több kellemetlenség is érte: utolsó operája, a ''Camilla'' megbukott, tulajdonképpen egész stílusa ódivatúvá vált, és Drezdából sem folyósították már a díjazásátkegydíját. Annyira szegény volt, hogy temetését[[temetés]]ét csak egy ebből az alkalomból rendezett hangverseny jövedelméből tudták biztosítanimegtartani.
 
== Művei ==
47. sor:
| ''Eumene'' ||opera seria ||Apostolo Zeno ||1721, karnevál||Róma, Teatro Alibert
|-
| ''Gli orti esperidi'' ||serenata ||Metastasio ||1721. augusztus 28.||Nápoly, Palazzo Reale
|-
| ''Flavio Anicio Olibrio'' ||opera seria ||Apostolo Zeno,<br>Pietro Pariati ||1722, karnevál||Róma, Teatro Alibert
65. sor:
| ''Didone abbandonata'' ||opera seria ||Metastasio ||1725||Reggio Emilia, Pubblico
|-
| ''La veritaverità nell'inganno'' ||opera seria ||F. Silvani ||1726, karnevál||Milánó, Regio Ducal
|-
| ''Meride e Selinunte'' ||opera seria ||Apostolo Zeno ||1726, karnevál||Velence, Teatro San Giovanni Cristostomo
101. sor:
| ''Mitridate'' ||opera seria ||G. da Gavrado<br>(C. Cibber) ||1736. január 24.||London, King's Theatre
|-
| ''La festa d'Imeneo'' ||componimento<br>drammatico ||Paolo Antonio Rolli ||1736. május 4.||London, King's Theatre
|-
| ''Lucio Papirio'' ||opera seria ||Antonio Salvi,<br>átdolgozta G. Boldoni ||1737, karnevál||Velence, San Cassiano
109. sor:
| ''Carlo il Calvo'' ||opera seria ||&nbsp; ||1738 tavasza||Róma, Teatro Dame
|-
| ''Il barone di Zampano'' ||opera buffa ||P. Trinchera ||1739 tavasza||Nápoly, Teatro Nuovo
|-
| ''L'amico fedele'' ||opera buffa ||G. di Pietro ||1739 ősze||Nápoly, Teatro dei Fiorentini
|-
| Intermezzo Fülöp infáns esküvőjére ||&nbsp;||&nbsp;||1739||Madrid
|-
| ''Il trionfo di Camilla'' ||opera seria ||Silvio Stampiglia ||1740. január 20.||Nápoly, Teatro San Carlo
|-
| ''Tiridate'' ||opera seria ||Metastasio<br>''Zenobiá''ja után ||1740. december 19.||Nápoly, Teatro San Carlo
|-
| ''Il trionfo del valore'' ||comedia per musica ||A. Polomba ||1741 tele||Nápoly, Teatro Nuovo
|-
| ''Giascone'' ||serenata? ||&nbsp;||1742||Nápoly
127. sor:
| ''Partenope'' ||opera seria ||&nbsp;||1742||Nápoly
|-
| ''La Rosmene'' ||opera seria ||&nbsp;||1742||Bécs
|-
| ''Temistocle'' ||opera seria ||Metastasio ||1743. február 22.||London, Haymarket Theatre
|-
| ''Le nozze d'Ercole e d'Ebe'' ||opera seria ||&nbsp;||1744, karnevál||Velence, Teatro San Giovanni Cristostomo
|-
| ''Filandro-Philander'' ||opera seria ||Vincenzo Cassani<br>''L'incostanza schernitá''ja után ||1747. július 18.||Drezda, Hof
|-
| ''Il trionfo di Camilla''<br>(második változat) ||opera seria ||Silvio Stampiglia,<br>átdolgozta G. Lorenzi ||1760. május 30.||Nápoly, Teatro San Carlo
|}
 
148. sor:
* ''Nel mio sonno almen (Il sogno)''
* ''Tirsi chiamare a nome''
* ''Queste che miri Oo Nice''
* ''Scrivo in te l'amato nome (Il nome)''
* ''Già la notte s'avvicina (La pesca)''
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nicola_Porpora”