„Ritkaföldfémek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hivatkozásjavaslatok funkció: 3 hivatkozás hozzáadva.
Felesleges linkek ki, sablon fel. További információkba inkább releváns könyveket raktam.
1. sor:
{{nincsforrás}}
 
A '''ritkaföldfémek''' ({{ny-en|rare earth elements, REE}}) a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] [[kémiai elem|elemeinek]] egy sajátos csoportját alkotják. A [[lantanoidák]] 15 elemből álló csoportját a [[szkandium]]mal és az [[ittrium]]mal kiegészítve együtt nevezik ritkaföldfémeknek. Utóbbi kettőt azért sorolják ebbe a csoportba, mert jellemzően ugyanazokban az [[érc]]ekben fordulnak elő, mint a lantanoidák, és hasonlóak a kémiai tulajdonságaik is.
 
Nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek (a [[radioaktivitás|radioaktív]] [[prométium]] kivételével) viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a [[földkéreg]]ben: a [[cérium]] például a 25. leggyakoribb elem (68 [[ppm]]-es mennyisége a [[réz]]éhez hasonló). Geokémiai tulajdonságaik miatt azonban általában elszórtan fordulnak elő, és ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető ritkaföldfém-ásvány formájában. Ezeknek az [[Ásvány (anyag)|ásványoknak]] a ritkasága miatt kapták nevüket. Az első ilyen ásvány, amelyet felfedeztek, a [[gadolinit]] volt, amely cériumból, ittriumból, [[vas]]ból, [[szilícium]]ból és más elemekből áll. Ezt az ásványt a [[svédország]]i [[Ytterby]] környékén találták meg, ezért több ritkaföldfém neve is erre a helyre vezethető vissza.
 
== Tagjai ==
== Mely fémek tartoznak ide? ==
A következő 17 kémiai elem tartozik a ritkaföldfémek közé (zárójelben a rendszám):
*[[szkandium]] (21),
25 ⟶ 27 sor:
Az bolygótestek méretük szerint különböző mértékben alakultak át. A nagyobb méretű kisbolygók már övekre differenciálódtak, ahogyan azt a [[kondritok]] fejlődésénél láthatjuk. A kisbolygókat elsősorban a rövid felezési idejű radioaktív elemek melegítették föl. A nagyobb méretű égitestek belső fűtésére a radioaktív elemek nagyobb mennyisége állt rendelkezésre és tömegük is nagyobb. A nagyobb égitestek ezért differenciáltabbak. Mindezt röviden szemlélteti a bolygótestek kőzeteiből vett RFF diagram.
 
ÁbránkA jobb oldali ábra négy ritkaföldfém (RFF) gyakorisági diagramot mutat be négy különböző méretű égitestről (a méréseket a kondritos értékekre normálják). Balról jobbra a kondritos kisbolygó bazaltjai, a Hold kőzetei, a Föld néhány kőzete ([[szentbékkállai sorozat]]) és a Mars néhány meteoritje szerepel a négy oszlopban. A legdifferenciáltabb folyamatok a földi bazaltokat jellemzik, mert egy feltételezett kondritos kezdeti értékről (az 1-es vonal magasságában) parciális olvadással fölfelé is, és lefelé is igen változatos kőzettípusokat hoztak létre. Ezen a diagramon a Mars kőzetei még jobbára az ősi differenciálatlanságot mutatják. Az s-sel jelölt shergottitok RFF gyakorisága a holdi Apolló 12 és 15 bazaltok magasságába esik. Az ALHA 84001 (marsi meteorit) is ősi RFF gyakoriságot mutat.
 
== Fordítás ==
 
* {{Fordítás|en|Rare earth element|oldid=442601122|n=a}}
 
== További információk ==
*{{Cite book |last=Voncken |first=J.H.L. |url=http://link.springer.com/10.1007/978-3-319-26809-5 |title=The Rare Earth Elements |date=2016 |publisher=Springer International Publishing |isbn=978-3-319-26807-1 |series=SpringerBriefs in Earth Sciences |location=Cham |doi=10.1007/978-3-319-26809-5}}
* Consolmagno G. J. (1979): REE patterns versus the origin of the basaltic achondrites. Icarus, 40/3. 522-530.
*{{cite book |title=The Rare Earth Elements: Fundamentals and Applications |publisher=John Wiley & Sons |isbn=978-1-119-95097-4 |editor=David A. Atwood |year=2012}}
* McKay, G. A. (1978): Partitioning of REE Between Olivine, Plagioclase, and Synthetic Basaltic Melts: Implications for the Origin of Lunar Anorthosites. LUNAR AND PLANETARY SCIENCE XIII, P. 493-494. Abstr.
* Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest
* Bérczi Sz., Bérczi J. (1986): REE Content in the Szentbékkálla Series of Peridotite Inclusions. Acta Mineralogica et Petrologica [[Szeged]]. XXVIII. p. 61-74, (HU {{ISSN|0365-8006}})
* Bérczi Szaniszló, Gucsik Arnold, Hargitai Henrik, Józsa Sándor, Kereszturi Ákos, Nagy Szabolcs, Szakmány György (szerk. Bérczi Szaniszló) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, [[Budapest]] ({{ISBN|978-963-284-034-5}})
* [http://articles.adsabs.harvard.edu/cgi-bin/nph-iarticle_query?1979LPI....10..742L&data_type=PDF_HIGH&whole_paper=YES&type=PRINTER&filetype=.pdf A ritkaföldfémek és a holdi magma óceán kialakulása]
* [http://articles.adsabs.harvard.edu/cgi-bin/nph-iarticle_query?1976LPI.....7..205D&data_type=PDF_HIGH&whole_paper=YES&type=PRINTER&filetype=.pdf A holdi bazaltok és anortozitok komplementer REE mintázata]
* [http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2006/pdf/1122.pdf A shergottitok és a szentbékkállai sorozat összehasonlítása a RFF tartalom fölhasználásával]
 
[[Kategória:Ritkaföldfémek| ]]