„A budai kettős kiátkozás” változatai közötti eltérés

[[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] 1249-ben [[Esztergom]]ból Budára költöztette székhelyét és hivatalait; Buda lett az ország fővárosa. Egyúttal szabad királyi várossá nyilvánította Budát, tehát a polgárok attól fogva neki adóztak. Az 1268-ban hivatalba lépett [[Monoszló Lodomér]] esztergomi érsek, majd utóda, [[Bicskei Gergely]] azonban magának követelte az érsekeknek „ősi jogon járó” adót, aminek fizetését a polgárok persze megtagadták. A városukba érkező külföldi kalmárok, a Dunán működő hajómalmok, a révészdíjak, valamint a piacai adásvételeik után „járó„járó” ”vámotvámot sem fizették meg. A város ellen összefogtak az egyház szervezetei: